Századok – 1913

Értekezések - DR. FRAKNÓI VILMOS: Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországban 247

AZ ELSŐ HABSBURG-KIRÁLY TRÓNRA JUTÁSA MAGYARORSZÁGBAN. 249 Ezen intézkedéseket, a melyek alatt a magyarországi rendek hozzájárulásának kieszközlését értette, nem tette meg. Néhány évvel utóbb megváltoztatta szándékát és unokaöcscsének, Jodok, morvaországi őrgrófnak szánta a magyar trónt. Ekkor sem látta, tanácsosnak az ügyet országgyűlés elé vinni. Nagy Lajos pél­dáját követte, a melyet azzal adott, hogy 1362-ben az osztrák herczegekkel kötött örökösödési szerződést az egyenként föl­szólított rendek által megpecsételtette. Neki is már hetvenet sikerűit megnyerni,1 a mikor ezen igyekezeteiben az önkényes uralma által fölkeltett elégületlenség forradalmi kitörése meg­állította. A magyar urak 1401 tavaszán fogságba vetették őt, azzal a szándékkal, hogy a tróntól megfosztják. Azonban a meg­választandó király személyére nézve nem tudtak megegyezni. László nápolyi király, Ulászló lengyel király és Vilmos osztrák herczeg voltak a jelöltek. Zsigmond ellenségeinek megoszlása híveinek lehetővé tette, hogy szabadonbocsátását és a trónra visszahelyezését eszközöljék ki. Zsigmond ekkor, a tekintélyén ejtett csorba kiköszörülése végett, Csehországba vonult, hogy tehetetlen bátyját a kormány átengedésére kényszerítse. Ebben a vállalatban Albert osztrák herczeg fölajánlotta neki közreműködését és serege élén hozzá csatlakozott. így történt, hogy Zsigmond, míg testvérével és az ehhez csatlakozó többi családtagokkal, Jodok és Prokop őrgrófokkal meghasonlott, osztrák szövetségeséhez benső viszonyba lépett. Későbbi okirataiban meleg szavakkal emlékezik meg e ragasz­kodásról, a melyet iránta a herczeg tanúsított és ő a barátság érzelmeivel viszonzott. Az elért sikerek még szorosabban csatol­ták őket egymáshoz. Zsigmond, miután Csehország kormányát átvette, bátyját Prokop őrgróffal foglyul ejtvén, diadalmasan tért vissza Magyar­országba. Útközben hosszabb időt töltött Albert bécsi udvaránál. Itt kibékült Vilmos herczeggel és ennek testvérével, Erneszttel. Saját családjával szemközt a Habsburg-házban keresvén támaszt, bizalma jeléül Wenczelt a herczegek őrizete alá helyezte és meg­újította velők azokat a kölcsönös örökösödési szerződéseket, a melyeket IV. Károly császár mint Csehország királya és Nagy Lajos mint Magyarország királya kötöttek volt őseleikkel. Az általa (1402 augusztus 16-ikán) kiállított okiratok egyiké­nek élére a következő nyilatkozatot állította : »Mi, Zsigmond 1 Ezt Wenczel királynak Zsigmond ellen kibocsátott manifestumá­ból tudjuk, a melyet az egykorú Windeck fölvett történeti munkájába. Altmann 1893-ik évi kiadása. 58.

Next

/
Oldalképek
Tartalom