Századok – 1913

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Dzsáfer temesvári pasa 12

DZSÁFER TEMESVÁRI PASA. 19 lugosi országútnak. A törökök utána eredtek és szilaj nyargalással üldözőbe vették. Három óra hosszat tartott az eszeveszett hajsza, mialatt sebes iramodásban már a lugosi országút felét is meg­haladták. Végre Ungnád lova a kimerültségtől felfordult s a gazdája szin­tén elterült a földön. Ungnád élve jutott a törökök kezébe, kik gúzsba kötözték és nyeregbe ültették. De Ungnád nem akart visszamenni Temesvárra s egy őrizetlen pillanatban hirtelen ledobta magát a lóról. A törökök ismét fölemelték ; de ő mind­annyiszor makacsul a földre vetette magát. A törökök megkérdez­ték tőle : miért teszi ezt ? »Azért teszem — válaszolá Ungnád, — mert nem kivánok elevenen Dzsáfer pasa szemei elé kerülni ; nem bírnám el a tekintetét, öljetek meg inkább.« Felelének a törö­kök : »Mi nem ölünk meg téged, hanem magunkkal viszünk Temesvárra a pasa urunkhoz. A mint ő kegyelmessége akarja, úgy cselekedjék veled.« Aztán megint fölerőszakolták a nyeregbe ; de ő ismét a földre dobta magát. Belátván végre a törökök, hogy lehetetlen őt Temesvárra szállítani, mit tehettek volna egyebet — mondja közömbösen a névtelen, — »minthogy elválasztották fejét a törzsétől és a nyeregkápára akasztván azt, a holttetemet eledelül hagyták a csókáknak és varjaknak.« Dzsáfer Temesvár egyik bástyatornyára tűzette ki Ungnád fejét, hogy a világnak például szolgáljon. »így ment teljesedésbe — mondja tovább a névtelen — a csillagászatban jártas Ungnádnak jövendölése, hogy nemsokára bevonul Temesvár várába. Bevonult ugyan, de csak a puszta fejével. Rossz csillagász volt szegény ; mert nem tudta kiolvasni a csillagokból, hogy mialatt ő künn járt a mezőn, felesége mással láttakozék a saját házában.« Idézi aztán Szádi pasa költő­ből ezt a strófát : •>Ob, ki az ég főpontját, vizsgálod, Miképp megtudhasd, hogy ott mi van, Mért nem tudod inkább azt : vájjon ki Rejtekszik saját házadban ?« Ungnád halálának nemcsak Dzsáfer, hanem a temesi tarto­mány összes mohamedán lakossága örvendett. Ugy vigadoztak az emberek, mintha meg lettek volna babonázva. Ellenben a csáko­vaiak nagyon elszomorodtak és megijedtek a jövendő sorsuktól. Rémületükben világgá futottak, üresen hagyván a megerősített várat. A törökök aztán fölégették Csákóvá palánkkeritését, magát a várat pedig egyenlővé tették a földdel. Nem is épült az fel többé. A hajdani várnak most már csak a messzire ellátszó donjonja gyászolja a Temes partján örökre letűnt történelmi nevezetes­ségét. 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom