Századok – 1913
Értekezések - DR. LUKINICH IMRE: Az erdélyi fejedelmi czím alakulásának története - 94
AZ ERDÉLYI FEJEDET.MI CZÍM ALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉ],EZ. 103 Különös súlyt adott e javaslatoknak azon körülmény is, hogy Báthory azokra nézve az erdélyi rendek hozzájárulását biztosította, a mi a június 6-ki tordai országgyűlésen meg is történt,1 s így Miksa, bár Ferdinánd Bécsbe érkezését egyébként bevárta, a tárgyalások folytatását a javasolt alapokon feltétlenül sziiksé- \ gesnek vélte. Az előterjesztések fontosságát a magyar tanácsosok is felismervén, a maguk részéről is nyomatékosan kiemelték, hogy János király fiának ajánlatai elfogadhatók, mivel csakis így jöhet létre az annyira óhajtott béke. Felfogásuk szerint azonban nem elegendő a lemondó okiratnak egyedül János Zsigmond nevében való kiállítása, hanem ahhoz a fejedelmi tanácsosoknak és főhl/-^ rendeknek is hozzá kell járuln iok, az okirat továbbá ünnepélyes és végleges lemondást tartalmazzon a királyi czímről Ferdinánd és gyermekei javára. Mivel János Zsigmond azzal a feltétellel hajlandó lemondani, hogy felségjogait Erdélyben és a hozzátartozó magyarországi részekben továbbra is gyakorolhassa, arra kell törekedni, hogy a fejedelem elégedjék meg egyedül Erdély birtokával, a magyarországi megyéket ellenben bocsássa vissza. Erdély így is jelentékeny és számtalan külföldi országnál nagyobb terület marad. Ez ellen a portától való félelem sem hozható fél ürügyűl, mert a törökkel kötött legutóbbi béke a területkiigazítást a felek kölcsönös megegyezésére bízta. Megjegyzendőnek tartják végül, hogy Erdély átengedése is csak bizonyos feltételek mellett történhetik ; János Zsigmond megtarthatja ugyan országát, de csak mint a magyar királyság és korona egyik tagját és ott teljes joghatósággal uralkodhatik, halála után pedig Erdély Magyarországhoz bármikor visszacsatolható legyen.3 Ferdinánd egészben véve osztozott tanácsosai felfogásában ; örömmel fogadta János Zsigmond elhatározását, de kívánta, hogy a lemondás azonnal, s ne csak a jelenlegi szultán halála esetére történjék. Keresztülvihetetlennek tartotta a fejedelem azon kérését, hogy királyi beleegyezéssel királyi czímet viselhessen, mert hiszen arról Ferdinánd eddig sem akart tudni és hallani. Mindettől eltekintve azonban képtelenség, hogy egy országban egy időben három király uralkodjék. A mi végül azt a megoldási módot illeti, hogy János Zsigmond a joghatósága alatt álló területek felett királyi beleegyezéssel királyi jogokat gyakorolhasson, Ferdinánd bővebb magyarázatot kér arra vonatkozólag, hogy mit ért János Zsig-1 Eni. Orsz. Emi. II 1.02. 1. 2 Miksa június 16-ki levele Ferdinándhoz. Eredetije bécsi áll. Itár. Huug. 3 1563 július 7-ről. Tört. Lapok. 1875. 825—27. 1.