Századok – 1913
Értekezések - DR. LUKINICH IMRE: Az erdélyi fejedelmi czím alakulásának története - 94
1(14 DK. ÍA'KISICII IM RK. mond saját ditiója alatt, s melyek azok a jogok, amelyek gyakorlására igényt tart.1 Mint látliató, a két álláspont közt némi közeledés észlelhető ; a feleket már nem választották el egymástól áthidalhatatlan elvi ellentétek, mert hiszen úgy látszott, hogy János Zsigm ond véglegesen elhatározta a királyi czímroL való lemondást. Kérdés tárgya tehát csak az Tehetett, mennyiben teljesíthetők a lemondáshoz kötött feltételek. Báthory a megegyezés siettetése végett már július II-én benyújtotta második előterjesztését, a melyben pontosabban körvonalozta álláspontját s egyúttal feleletet kívánt adni mindazon részletekre, a melyekre nézve a királyi resolutio magát tájékozatlannak mutatta. Mindenekelőtt azonban kötelességének ismerte kijelenteni, hogy ura nem hiúságból ragaszkodik azon kívánságához, hogy a szultán életében királyi czímet viselhessen, hanem azért, mert kétségtelennek tartja, hogy a lemondás nagy zavarokat idézne elő, sőt esetleg Magyarország romlását okozná. Ezek tekintetbevételével most is kívánta, hogy János Zsigmond a királyi czímet legalább a portával való hivatalos érintkezés alkalmával használhassa, egyébként pedig a következő czímhez való hozzájárulását kérte : » Joannes, Sermi Joannis regis Hungáriáé, Dalmatiae, Croat iae etc. filius, Dei gratia pr inceps Hungáriáé et Transsylvaniae« etc. Megjelölte végül azt a területet is, a melyre János Zsigmond igényt tart és ez: Erdélyen kívül az egész Tiszántúl, azonfelül Munkács, Huszt, Tokaj, Szerencs várak, Bereg, Ugocsa és Mármaros megyék. Mindezen_xészek felett teljes királyi joghatóságot akar gyakorolni a birtok- és törvénykezési ügyekben.2 A magyar tanácsosok Báthory előterjesztéseit egyáltalában nem tartották teljesíthetőknek. Szerintök ugyanis abból, hogy János Zsigmond magát kifejezetten »néhai János király fiá«-nak kívánja neveztetni, hallgatagon bennfoglaltatik Magyarországra vonatkozó örökösödési igénye is ; ezen törekvését megerősíteni látszik a czíin második része : »Magyarország és Erdély fejedelme« is, mert a jogi felfogás szerint csak az lehet Magyarország fejedelme, a ki egyúttal királya is. A spanyol királyok fiai tényleges uralkodásuk előtt magukat tudvalevőleg Spanyolország fejedelmeinek szokták nevezni. Javasolják tehát, hogy János Zsigmond a királyi czímről fenntartás nélkül mondjon le és elégedjék meg egyedül Erdély herczege, vagy fejedelme czímével'; a királyi 1 Hivatalos válasz Báthorynak 1563 július 9-ról. Tört Lapok. 1875. 806—7. 1., hol azonban a dátum hibás, mert az eredetiben és a fogalmazványban is július 9-ke áll. (Bécsi áll. ltár.) A királyi resolutio részben kiadva : Pray : Epist. proc. III. 170., 176—78. 11. jegyzetben. 2 1563 július 11-ről. Eredetiben bécsi áll. ltár. Hung.
