Századok – 1913
Értekezések - DR. LUKINICH IMRE: Az erdélyi fejedelmi czím alakulásának története - 94
98 1)R. LTTKINICH IMRE. leánygyermekeiről méltányosan gondoskodik s megfelelő kárpótlásban részesíti akkor, ha kénytelen volna országából menekülni.1 A tárgyalások eddigi menete kétségtelenül beigazolta, hogy a két álláspont között áthidalhatatlan elvi ellent étek vannak, a melyek kiegyenlítése a közel jövőben nem várható. A követek tehát az alkudozások alapjáúl szolgáló feltételek további tárgyalását egyértelműen mellőzték s csak a János Zsigmondtól kért fegyverszünet idejének megállapítására szorítkoztak. A magyar tanácsosok ugyan itt is nehézségeket támasztottak, de Ferdinánd if>60 július 12-én mégis hathónapi. _L560 deczember hó Jtégéig terjedő fegyverszünetet kötött Jájtos^ Zsigmonddal.2 Ugyane z a merev álláspont vonúl végig az Q.56J/ áprilisba n megindult tárgyalásokon is. Jellemzi a helyzetet, hogy jóllehet az alkudozások kizárólagos tárgya ez alkalommal csupán a fegyverszünetnek újabb két évre való meghosszabbítása volt,3 a magyar tanácsosok a czím kérdését is be akarták vonni a tárgyalások körébe. Véleményes javaslatukban ugyanis első sorban arra hívták fel Ferdinánd figyelmét, hogy a király az erdélyi követeknek adandó válaszában a további tárgyalások feltételéül kösse ki, hogy János Zsigmond követei a »választott király« czímet sem írásban, sem szóban használni nem fogják ; jelentse ki, hogy a czímről való lemondást a jövő alkudozások alapfeltételéül kívánja tekinteni, mert a jelzett czím használatát jogsérelemnek tartja. Ferdinánd azonban nagyobb mérsékletet tanúsított, mint tanácsosai s a czím kérdésétől eltekintve 4 csupán a János Zsigmondtól beterjesztett feltételek elbírálása mellett maradt, a melynek eredményekép június 7-én kiállíttatván a kété vi fegyversz ün et okiratát,5 azt haladék nélkül elküldette a gyulafehérvári udvarnak is. János Zsigmond válasza a Ferdinándtó l végérvényeseknek tekintett feltételekre sokáig késett. A késedelmet — úgy látszik — a magyar országgyűlés egybehívása okozta (aug. 20-ra), a melynek kimondott czélja az ország védelmét és javát illető ügyekről való tanácskozás volt ugyan, valójában azonban Miksa János Zsigmond id. 1560 április 1-én kelt okiratából. Bethlen : V. torn. II. p. 2—7. ; Katona : XXIII. p. 386—89. Ugyanez az okirat hibás dátummal Pray : Epist. proc. III. p. 166—69. 2 A fegyverszünet okiratának eredetije és fogalmazványai a bécsi áll. ltár. Hung. 3 V. ö. János Zsigmondnak Miksa főherczeghez intézett 1561 ápr. 3-iki levelével. Bécsi áll. ltár. Hung. 4 Opinio consiliariorum Hungarorum. 1561 április 22-ről. Bécsi áll. ltár. Hung. 5 1561 június 7-ről. Fogalmazványban bécsi áll. ltár. Hung.
