Századok – 1913
Értekezések - DR. LUKINICH IMRE: Az erdélyi fejedelmi czím alakulásának története - 94
AZ ERDÉLYI FEJEDET.MI CZÍM ALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉ],EZ. 99 főherczeg királyivá választatásának hosszan vajúdó ügyével függött össze olyan közjogi kérdések kapcsán, a melyek János Zsigmond fejedelemségének jogalapjait igen közelről érintették. A magyar tanácsosok ugyanis, mivel Miksa megválasztatása és megkoronáztatása országgyűlési feladat volt, nemcsak az összes magyarországi megyék, hanem Erdélynek és a János Zsigmond joghatósága alatt álló magyarországi megyék nemességének meghívását is szükségesnek tartották, azzal az indokolással, hogy a királyválasztás érvényességét csak így lehet biztosítani ; továbbá, mert azon megyékben igen sokan vannak, kik a királysághoz hívek maradtak, s végül mindettől eltekintve főleg azért, mert Ferdinánd az erdélyi rendeket a hűség esküje alól soha fel nem oldotta. Igaz ugyan, hogy a király Erdélyt átengedte János Zsigmondnak, de ezzel a magyar korona fennhatóságáról még nem mondott le s így az erdélyi rendek csak ideiglenesen vannak külön fejedelem alatt; ha tehát azok a királyválasztó országgyűlésre meghívást nem kapnák, jogosan lehet feltételezni azt, hogy Ferdinánd véglegesen lemondott Erdélyről, János Zsigmond fejedelemségét és királyi czímét elismeri s ez esetben számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy Erdély, a melyet minden időben Magyarország kiváló alkotórészének tekintettek, végkép elszakad és külön királysággá szervezkedik.1 Ferdinánd, bár a maga részéről beismerte, hogy az 1559-iki oklevélben, a melyben Erdélyről lemondott, semmiféle jogfenntartásnak nyoma sincs,2 tanácsosai javaslataihoz annyiban mégis hozzájárúlt, hogy a királyi meghívóleveleket a János Zsigmond joghatósága alá tartozó magyarországi megyék nemességének elküldötte. János Zsigmond az udvar ezen állásfoglalásából jogosan következtethette, hogy a június 7-ki okiratban feltételül szabott területi (Bereg és Ugocsa megyékre vonatkozó) átengedéssel az Erdélyen kivűl fekvő ' magyarországi részek birtoklásának ügye véglegesen nem lesz rendezve, mert csak idő kérdése, mikor állítják eléje feltételül az összes magyarországi megyékről való lemondást. Válasza azért a június 7-ki királyi resolutióra elutasító volt,3 még Miksa főherczeg október 6-iki felelete után is, ki a tanácsosok újabb előterjesztésének megfelelően4 János Zsigmonddal csakis a június 7-én kelt tervezet alapján volt hajlandó fegyverszünetre lépni.5 A fejedelem álláspontjában észlelt, egyéb-1 Magy. Orsz. Emi. IV. 372. s köv. 11. 2 Magy. Orsz. Emi. IV. 381. 1. 3 1561 szeptember 4-ről. Eredetije béesi áll. Itár. Hung. 1 1561 szeptember 19-ke után. U. o. 5 1561 október 6-ról. Fogalmazványban u. ott. János Zsigmond október 19-iki felelete eredetiben u. ott.
