Századok – 1912

Értekezések - THOMAŠIVSKYJ ISTVÁN: Adatok II. Rákóczi Ferencz és kora történetéhez. - II. közl. 192

adatok ii. rákóczi ferencz és kora történetéhez. 19£> lengyel urak között, mindazonáltal XII. Károly egészen 1704 május végéig erősködött az ő jelöltsége mellett és csak június első­napjaiban foglalt határozott állást Leszczynski Szaniszló jelölt­sége érdekében, a melytől többé el sem állott. Magának a svéd királynak jelöltségéről a lengyel politikai körökben szó sem volt és maga a Is irály ennek még a gondolatát sem engedte meg sem magának, sem írásnak. Viszont azonban a lengyel primás körül csoportosuló urak körében más trónjelöltek is kerültek szóba :: Bonac franczia követ Conti herczeget hozta javaslatba, a ki Ágost­nak 1697-ben volt már ellenfele s a primás hajlott is erre a gon­dolatra, de XII. Károly előtt ez a jelöltség elfogadhatatlan volt.. A másik jelölt Lubomirski Jeronim nagy koronái hetman volt, a kinek azonban nem sok támogatója volt s Leszczynskinek meg­választása után ismét II. Ágosthoz pártolt át. A harmadik jelölt Pieniazek János sieradz-i vojvoda volt, az akkori lengyel slachtá­nak »legokosabb« tagja, de erről is letett a svéd király. Beszéltek végűi még Rákóczinak is a jelöltségéről, csakhogy ez valamennyiük között a legkevésbbé volt aktuális, már csak azért is, mivelhogy XII. Károly a lengyel trónra csakis Piastot, azaz lengyelt akart ültetni. Mikor és ki vetette föl Rákóczi trónjelölt égét? Nehéz erre megfelelni. Mindenesetre sem Sieniawski nem volt ez, sem pedig a felesége, mint a hogy ezt Márki gondolja,1 mert ezek az Ágost-ellenes confederatiohoz nem tartoztak. Úgy látszik tehát, maga a cardinális volt ez. A maga jószántából tette-e ezt, vagy a más indítására? Valószínűleg a maga jószántából, mert Bonac ennek ellene szegült volna, minthogy ez a franczia politikának nem volt érdekében. A mi Rákóczi trónjelöltségének idejét illeti, téved Márki prof. akkor, a mikor azt hiszi, hogy »februárius elején a primás Rákóczinak ajánlotta fel a koronát« ; ez legfeljebb vala­mikor április végén vagy május elején történhetett, a mikor nyil­vánvalóvá lett, hogy Sobieski Sándor vonakodik a lengyel korona elfogadásától.2 Mi tudjuk, hogy ebben az időben a cardinális felajánlotta volt a lengyel koronát még a bajor választófejedelem­nek, valamint a neuburgi és lothringeni herczegeknek is. Rákóczi-1 I. 595. 2 A fejedelem emlékirataiban határozottan olvassuk : »Le cardinal Radzieousky primat du royaume de Pologne, m'avait envoyé secrettement une personne affidée pour m'informer qu'en vertu de sen autorité primatiale­il avoit publié l'interregne ; et que les affaires de royaume tendoient a l'elec­tion d'un roi ; que lui primat et le grand-general de la couronne Lubomirskjv sans opposition de roi de Suède, visoient a reunir les sufrages en ma foveur etc . . . (312)« ebből nyilván az következik, hogy az előterjesztés áprili«-19-ike után történt és nem előtte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom