Századok – 1912

Tárcza - Történetirodalmi szemle - 806

«06 TÁRCZA. Kolozsvárról az Erdélyi Múzeum-Egyesület 50 kötet Benkő-életrajzot ajánlott fel (gr. Mikó Imrétől). A Benkő kőnyomatú képét is tartalmazó, 345 lapra terjedő könyvet az E. M. E. titkári hivatala — majdnem fél áron — 2 koronáért, bérmentve küldi meg azoknak, a kik a kegyeletes czélra ezen az úton áldozni akarnak. A megrendelések Kelemen Lajos titkár czímére (Kolozsvár, Egyetemi Könyvtár) küldendők. TÖRTÉNETÍRÓDALMI SZEMLE. Andrássy Gyula gr. egynémely osztrák író hibás felfogásával szembea vita tárgyát nem képezhető érvekre támaszkodva mutatja ki, hogy Magyarországnak 1526 és 1715 között is törvényekben gyökerező önállósága volt. Az osztrák írókat, ha a jóhiszeműséget feltételezzük, az a törekvés tévesztheti meg, a mely a jelzett időszakban szinte állandóan ezen önállóság megsemmisítésén munkálkodott. (Ungarische Rundschau, 1912. II. sz.) Angyal Dávid a históriai tények mérlegelése mellett psychologiai alapon kutatja gróf Teleki László öngyilkosságának okát. A megfejtésre oly bonyolultnak mutatkozó problémát az akkori politikai állapotoknak, gróf Teleki László szereplésének és az ő érzékeny, költői, ingadozásra hajló lelkületének megvilágításával, az egymásra ható tényezőknek, a kapcsolatos okoknak és okozatoknak előtérbe állításával oly megnyugtató módon •egyszerűsíti, hogy a megoldás már önként kínálkozik. (Ungarische Rundschau, 1912. I. sz.) Bayer József a magyar dolgokról sokszor tudatosan, olykor a kellő megismerés híján hamisan író Bauernfeld válogatott műveinek új olcsó kiadása alkalmával találóan mutat rá arra a ferdén kialakult külföldi közvéleményre, a melynek megalapozásához Bertrandon de la Brocquiére-től egész Scotus Viatorig csaknem minden ittjárt és rólunk író idegen hozzájárult. Ezen felületes és rosszakaratú tudósítások illusztrálására keresve sem lehetne jobb példát találni Bauernfeldnek gróf Széchenyi Istvánhoz fűződő véleménynyilvánításánál. Bayer József megjegyzi, hogy nem helyes dolog, ha az ilyenféle ferdítéseket, hazugságokat, hajmeresztő tájékozatlanságot figyelmen kívül hagyjuk. (Akadémiai Értesítő, 1912. okt, sz.) Berwaldszlcy Kálmán a kérdésre vonatkozó irodalom teljes felhasználásával megírta a II. Rákóczi Ferencz korabeli hadi mozgalmakat Szepesség földjén. Az akkori háborús mozgalmakra vonatkozó szétszórt adatokat lelkiismeretesen összegyűjtötte és alapos hozzáértéssel úgy csoportosította, hogy dolgozatából a Rákóczi korabeli Szepességről világos, könnyen áttekinthető képet nyer az olvasó. (Scepusia, Első évf. 1912.) Boretzky—Bergfeld igen érdekes tanulmányt közöl a Revue de Hongrie márcziusi számában ezen a czímen : Oroszország és az 1848/49-iki magyar forradalom. I. Miklós, »le gendarme de l'Europe«, egész gondolkodásmódja-