Századok – 1912
Kisebb közlemények - Domanovszky Sándor: Az aradi »véres« országgyűlés színhelyének megállapítása 774
774 KISEBB KÖZLEMÉNYEK.) 774 Azt hisszük, hogy nincs okunk a Képes Krónika kettős elbeszélésének ilyen egyesítésére, A belső valószínűség a mellett szól, hogy itt valóban két különböző vérengzés történt. Nagyon könnyen •érthető az, hogy II. Béla, vagy az a párt, mely atyjához ragaszkodott, nem sokkal a trónra lépés ideje után elérkezettnek látta az időt a boszúállásra, A magyar történetben nem ritkaság az a jelenet, hogy a felülkerekedett párt mohón keresi az alkalmat a legyőzött pártnak minél súlyosabb megalázására, sőt kiirtására is. Az aradi nap teljesen érthető még Borisz pártjának támadó fellépése nélkül is. Es bár nem követhetjük a krónika minden fordulatát, többet fogadhatunk el belőle, mint a mennyit Pauler elfogadott. Elfogadhatjuk belőle azt, hogy ha nem is éppen a királyné, — a mi különben nem lehetetlen — de maga a király, vagy az új híveiből és az atyja híveiből alakult párt kereste az alkalmat a boszúra még III. Boleszló betörése előtt, a mi nem zárja, ki azt, hogy e betörés után is kitört a viszály Borisz és Béla hívei közt. Már pedig ha a hatvannyolcz úr leöletése — a szám pontosságáért ki vállalhatna felelősséget ? — már III. Boleszló betörése előtt történt, nem szükséges a vérengzés színhelyéül az ungmegyei Aradot föltennünk. Ekkor az esztergomi Arad még valószínűbbnek látszik, de nincs okunk eltérni a történetírók által elfogadott Arad városától. Különben maga Pauler is az ungmegyei Aradot csak mint határozatlan kombinácziót említi. »Talán az Ungvár közelében fekvő Aradon« — írja id. m. 241. lapján. Mivel ő maga is érzi, hogy föltevése ingatag alapon nyugszik s mivel e föltevés valószínűségét forrásaink nem is támogatják, az Ungvármegyei Közművelődési Egyesületnek véleményem szerint, nem ajánlhatjuk, hogy az «aradi mezőn» emléket állítson az aradi vérengzésnek. ANGYAL DÁVID. II. Ung vármegye közönsége emlékoszloppal akarja megjelölni a helyet, ha Pauler állítása, hogy a gyűlés az ungmegyei Orod, Arad helységben folyt le, szavahihetőnek bizonyulna. E helyen tehát Pauler állításával, illetve főkép forrásával kell foglalkoznom. Pauler az egész eseményt, a mint azt a jegyzetben maga is említi, a Bécsi Képes Krónika alapján mondja el.1 A Bécsi Képes Krónika azonban két különböző elbeszélést tartott fönn. Az egyik megvan a Budai Krónika családjában is. Ez szól az aradi gyűlésről, Ilona királyné fölhívásáról és a 68 nemes lemészárlásáról. A másik a Bécsi Képes Krónika interpolatiója, Ez a Borics 1 Pauler : A magyar nemzet története I. 311—316. 1., második kiadás I. 240—244. 1. és 438. jegyzet.
