Századok – 1912

Kisebb könyvismertetések - Ferber Mihály: A pozsonyi czéhek története a XVI. században 638 - Fölföldy Sándor: A franczia forradalom és a magyarok 638

638 tárcza. állítja (2. 1. jegyz.), hanem 1704. nov. 10-én ; 1704-re teszi a dátum közelebbi megjelölése nélkül maga Apor Péter is. (Művei, 139. 1.) Ferber Mihály : A -pozsonyi czéhek története a XVI. században. Budapest, 1912. — A jelentékeny részben levéltári kutatások alapján készült érdemes dolgozat részletes képet ad a pozsonyi czéhek XVI. századi történetéről. Czéhekben a város nem szűkölködött ; a szerző kétségtelennek tartja, hogy Pozsonyban már a XIV. század első felében voltak czéhek, bár az első szabályok csak 1376-ből maradtak ránk. A XVI. századig valamennyi czéh szabályzatát a városi bíró és a tanács adja, illetve erősíti meg, sót ez volt szokásban a XVI. században is ; a szerző a királyi megerősítésre csak két esetet tud felsorolni. Természetes, hogy a túlnyomóan németektől lakott Pozsony czéhszabályai is német nyelvűek ; jellemző, hogy német volt a szabályzat nyelve a kizárólag magyarokból álló czéheknél is, minők pl. a csizmadiák és a gombkötők czéhei. A szerzőtől név szerint is felsorolt czéhek különben a város egy-egy utczáját foglalták le, illetőleg középkori szokás szerint a város egy-egy utczájában csupán egy czéhbeli mester lakott. A dolgozat külön fejezetben foglalkozik a czéhszabályok vallási és erkölcsi részeivel ; megállapítja azt a tényt, hogy a XVI. századi szabályzatokban már jóval kevesebb a vallási vonatkozás, mint az előbbi évekéiben ; így pl. már és még nem mondották ki a szabályok, hogy csak katholikus, vagy csak protestáns mesterek lehetnek a czéh tagjai ; innen van az, hogy a mészárosok czéhében zsidó mestert is találunk. Erkölcsi vonatkozás természetesen több van bennük, sőt lehet mondani, hogy e tekintetben a múlthoz képest semmit sem változtak. A dolgozat túlnyomó részben a czéhek belső életével foglalkozik ; így a czéhmester hatáskörével, a gyűlésekkel, pecsétekkel, büntetésekkel, a hitelesítő jegyekkel stb., majd pedig a mester, legény és az inas teendőivel, jogaival és kötelességeivel. Függelékképpen három czéhlevelet közöl. A dolgozat nagy szorgalommal van összeállítva, bár nem mindenütt rendszeres és áttekinthető. Fölföldy Sándor : A franczia forradalom és a magyarok. Kolozsvár, 1912. A dolgozat tulajdonképpen a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Muzeum levéltára rendezett részének 1789—1808. évekre terjedő franczia vonatkozású iratainak és leveleinek ismertetése. A szerző figyelmét a kérdésre egy egyetemi pályatétel hívta fel, s mint dolgozata mutatja, az Erdélyi Múzeumnak családi levéltárai valóban értékes és mindenek felett jellemző adatokkal világítják meg azt a kapcsolatot, melyet a franczia forradalom iránt való érdeklődés létesített az új köztársaság, majd császárság és Erdély között. 1789-től fogva feltűnően sok erdélyi magyar tartózkodott külföldön s így a tanulmányúton lévő főúri ifjak, vagy a franczia háborúkban résztvevő katonák sűrű levélváltásai érdekes vonatkozásokat tartalmaznak ; bár részben, mint pl. a göttingai egyetemen tanuló gr. Rhédey Ádám is, csak hallomás után írnak s így természetesen egészen másként Ítélik meg az eseményeket, mint a közvetlen szemlélők. A katonáktól, így Aranka