Századok – 1912

Kisebb könyvismertetések - Apor Péter br.: Lusus mundi. Fordította Szász Ferencz 637

tárcza. 637 mán ; Koser R., Nagy Frigyes legújabb életrajzírója, az Österr. Rundschau XXX, 2. füzetében Nagy Frigyes és Mária Terézia küzdelmével foglalkozik ; Texner Fr. ismét magyar közjogi kérdéseket tárgyal Res Hungaricae czímen (Grünhut's Zeitschr. f. d. Privat- u. öff. Recht d. Gegenwart, 38.) ; Nistor J. a moldva vámrendszerről ír a 15. és 16. században (Schmoller's Jahrbuch f. Gesetzgebung, Ver wait. u. Volks wirtsch. 36, 1.) ; a könyvek rovatából: E. Baumgartner, La battaglia di Lissa, Roma; v. Sosnovsky. Die Politik im Habsburgerreiche, 1. Bd., Berlin. — A 13. köt. 2. füzetében (342. 1.) Rietschel S. gáncsolva emlékezik meg Timon A kos és Schiller Bódog a Brunner-féle emlékfüzetben (Festschrift, H. Br. zum 70. Geburtstag dargebracht v. seinen Schülern u. Verehrern, Weimar 1910.) megjelent dolgozatairól ; a kisebb jegyzetek rovatából figyelmünkre méltók : Jorga V. Les éléments originaux de l'ancième civilisation Roumaine, Jassy 1911. ; Lettow- Vorbeck : Gesch. des Krieges von 1866 in Deutschland, 2. köt. (Caemmerer R. által átdolgozott 2. kiadás); Novakovit, Die Wiedergeburt des serbischen Staates 1804—1813, Serajevo. A következő közleményeket, mivelhogy belső értékük fölötte csekély, éppen csak a teljesség kedvéért regisztráljuk : Aberdam S., Les récentes crites politiques en Hongrie Revue des soiences politiques, 1912. máj.—aug. Duboscq A., La Réforme électorale en Hongrie. Questions diplomatiques et coloniales, 1912. jul. 1. Henry, René, La dictature en Croatie. L'Autriche-Hongrie vue d'Agram. Ibid. jun. 1. Loiseau, Charles. Hongrie et Croatie. Revue de Paris, 1912. jul. 15. Br. Apor Péter : Lusus mundi. Fordította Szász Ferencz. Kolozsvár, 1912. Apor Péter családtörténeti fontossággal bíró műve latin eredetiben eddig is ismeretes volt ugyan (Művei, 1—115. 11. MHH. SS. XI.), de — talán a nyelvi nehézségek miatt •— kevesebb figyelemben részesült, mint megérdemelte volna. A fordítót fáradságos munkája elvégzésére az a sok rendkívül becses genealógiai anyag késztette, mely a Lusus mundiban az Apor-osalád történetének tárgyalásával kapcsolatosan, a XVI—XVII. századi erdélyi családokra vonatkozólag található. A család oklevélanyagának összegyűjtését már gr. Apor István kincstartó kezdte Apor Péter sürgetésére, halála után pedig maga Apor Péter folytatta, -— »innen-onnan, a mint tudta«, összeszedegetvén és feljegyezvén »e derék família irományait«. Munkájának czélja bebizonyítani, hogy »ez egyszerű familia à Scythiából való kijövetel óta nemes volt«. Adatai természetesen sokszor nem állják meg a kritikát, de a XVIII. századi erdélyi családok Családi összeköttetéseire nézve kétségtelenül becses forrásmunka. Megjegyzendőnek tartjuk, hogy gr. Apor István nem 1706-ban halt el, mint a fordító