Századok – 1912

Tárcza - Ambrózy Ferencz: Gizella királynénk sírja 629

TÁRCZA. GIZELLA KIRÁLYNÉNK SÍRJA. Azzal kapcsolatban, hogy Gizella királynénkat szentté avatják, várható volt, hogy hamarosan megjelenik Gizella királyné szigorúan tudományos alapon megírt életrajza. A megjelenés alatt természetesen azt értem, hogy magyar nyelven, magyar író tollából. Mert ez az ügy elsősorban is minket, magyarokat érdekel. S annyira csak vagyunk, hogy ezt nem bízzuk idegenekre. Sőt a mi munkánkból kellene a másodsorban érdekelt németségnek is Gizella történetét megismerni. Az sem hozható fel akadályul, hogy kegyeletlenség lett volna éppen most előállani a mi krónikáink sötétszinű híreivel, mert hiszen a legújabb kutatások kétségbe nem vonható határozottsággal kimutatják, mennyire távol állott Gizella a neki tulajdonított rút dolgoktól. De hiába, a jogosan várható munka nem jelent meg. Sí így átengedtük a teret idegeneknek. A bajorok siettek is felhasználni a kedvező alkalmat, hogy a passaui koholt hagyományt a maguk javára értékesítsék. Hogy Gizella királynénk Passauban volna eltemetve, ezt a magyar írók közül már Pray kétségbe vonta Jacobus Philippus Bergomensisre 1 való hivatkozással, a kinek a híre azonban különállóan nem szolgálhat döntő bizonyitékúl. De a dologban egyébként is az az érdekes, hogy Passau emlegetése csak a XVI. sz.-beli Aventinus nyomán kezdett elterjedni, a kiben minden valószínűség szerint éppen Jacobus Philippus kelthette fel a vágyat, hogy a niedernburgi kolostorban lévő, »Gisyla abbatissa. Non. May.« felírással ellátott sírkőhöz valami új mesét koholjon. Azóta e kérdés körűi valóságos kis irodalom keletkezett, de — tisztelet a kivételnek — olyan ponyvajellegű. Igazi kutatást voltaképpen senki sem végzett. Most aztán, hogy az ügy •— hogy úgy mondjam •— actuálissá lett, a bajor dr. Schmid Wolfgang újból előszedte »a régi jó bizonyí-1 Foresta Jae. Phil. : De píurimis claris seleetisque mu'ieribus opus prope divinum novissime congestum. Ferrarie 1497.