Századok – 1912
Történeti irodalom - Harkó Gyula: A pénz története Magyarországon. 1526–1608. Ism. Lukinich Imre 628
628 történeti irodalom. 628 Harkó Gyula : A pénz története Magyarországon. 1526—1608. Kolozsvár. Ajtai K. Albert. 1912. 8-r. 162 1. Mint ismeretes, — főleg Acsády becses tanulmányai után, — I. Ferdinánd csak a pénzügyek terén tudott maradandót alkotni ; uralkodása úgyszólván kezdettől fogva háborúskodásban telvén el, folytonos pénzügyi nehézségekkel kellett megküzdenie. Érdekében állott tehát országai pénzügyeinek olyatén rendezése, hogy az országos jövedelmek kellő kiaknázására állandó és biztos anyagi erőforrásai legyenek. Az összes jövedelmek kezelésére hivatott budai királyi kamara azonban már 1530 előtt megszűnt, az 1531 júl. 21-iki királyi rendelettel új életre támasztott pozsonyi kir. kamara ellenben lassan-lassan megerősödött, sőt a szerző szerint »Ferdinánd sokáig ingadozó trónjának megerősítéséhez. . . sokkal többel járult, mint bármely más nem katonai intézmény«. Ezen általánosságok előrebocsátása után a szerző behatóan ismerteti a márkát, mint a nemes érezek általános súlymértékét, a magyar pénzlábat, mely uralkodása idején a 100 dénárból álló magyar forint, végűi a pénz verőhelyeket, melyek közül legnagyobb jelentőségűvé a körmöczi vált, bár ez hosszú ideig Mária királyné kezében volt, ki teljesen függetlenül rendelkezett fölötte. Részletesen foglalkozik a szerző I. Ferdinánd azon törekvésével, mely a magyar pénzrendszernek osztrák mintára való átalakítására, vagyis azonos pénzlábnak megteremtésére irányult. Terve szerint a nagy pénzeket Magyarországban éppúgy, mint örökös tartományaiban egy szín és ötvénysúly szerint verjék, a kisebb pénzek ellenben maradjanak meg minden országban az addig szokásos külső és belső formában. Javaslatait az 1550-iki pozsonyi országgyűlés valóban el is fogadta, csakhogy a pénzláb megváltozása mégsem hozta meg a kívánatos javulást; a közviszonyok ziláltságán minden reformtörekvés meghiúsult. Nem javúl a pénzügyi helyzet Miksa alatt sem, bár tagadhatatlan, hogy a rendek és a király részéről több ízben történt kísérlet a magyar pénz forgalmi értékének szabályozására, illetőleg biztosítására. Rudolf uralkodása alatt ellenben a kormány még a kísérletig sem jutott el, sőt abszolút hatalmi törekvései még a pénzek magyar jellégét is háttérbe szorították. A dolgozat nem eléggé rendszeres ugyan s helyenként stílusa is kifogásolható, egészben véve azonban gondos és lelkiismeretes munka érdemes terméke, melyet igen használhatóvá tesznek az értékátszámítások, örvendetes, hogy a kolozsvári művelődéstörténeti sémin arium első kísérletei is már súlylyal bíró dolgozatok. DR. LUKINICH IMRE.