Századok – 1912

Tárcza - Történetirodalmi szemle - 548

548 tárcza. foglal helyet. Valószínű azonban a szerző szerint az is, hogy e kódex, a mely 1489-ben készült el, Mátyás halála miatt sohase került Magyarországra. A ROZSNYÓI MUZEUM MEGALAKULASA. Hosszú és sok fáradsággal járó előmunkálat sikeres eredménye az új muzeum, a mely megnyitása első idejében is oly gazdagnak mutatkozik (többek között tizenkilenc czéh ládái, protocollumai, jelei, pecsétjei, zászlói, teritői stb.), hogy sok tekintetben már is túlszárnyalja azon vidék hasonló gyűjteményeit. A muzeum a város tulajdona, gondozója a Rozsnyói Közművelődési Egylet, ügybuzgó rendezője pedig dr. Hazslinszky Rezső. TÖRTÉNETIRODALMI SZEMLE. Dr. Balanyi György azzal a harczczal foglalkozik, a mely a középiskolai történelemtanítás körűi zajlik — nem túlságos érdeklődés mellett. Először azt mutatja ki, hogy a történettanításnak, ha nem is utilitaristikus, de nagy paedagogiai fontossága van : a jellemképzés és egy bizonyos világnézet megadása. Magát a történettanítást pedig úgy kívánja reformálni, hogy abban a művelődéstörténet és a sociologia alapelemei helyet kapjanak. (Szegedi gymn. ért. 1911/12.) Dr. Baltavári Jenő az indogermán nyelvészet eredményeit foglalja össze. Bizonyos tekintetben a historikust is érdeklő dolgozat még nem teljes. A szerző nagyrészben a Göschenben megjelent Meringer-féle Indogermanische Sprachwissenschaftot, továbbá Muchnak, ffirtnek és Brugmannak a munkáit vette alapul. (Veszprémi gymn. értesítője, 1911/12.) BaHé János a Brdovec község levéltárában őrzött kódex alapján röviden ismerteti a brdoveci Szent-Barbara-testvérek rendjének nevezetesebb tagjait az 1676—1757 közé eső évekből. (Vjesnik kr. hrvatsko—slavonskodalmatinskoga zemaljskoga arkiva XIV. évf. 1. és 2. f. 59—65. 1.). Bohner Ferencz a socialismus fejlődését ismerteti, — de nagyon, hézagosan. Részletesen csak a communista-kiáltványra terjeszkedik ki. A Marx előtt alkotott elméletekről, a Marxot követő mozgalmakról alig esik szó. (Munkácsi gymn. 1911/12. értesítőjében.) Bruclcner Győző folytatja [Közlemények Szepes vármegye múltjából. 1912. II. sz.] Oklevélgyűjteményét a Lengyelországnak elzálogosított szepesi városok levéltáraiból. Dr. Czimer Károly kimutatja, hogy már az Árpádok korában virágzó, de a nyugatitól különböző lovagi élet volt hazánkban. Az Anjouk korában az újabb fellendülést nyomon követi a hanyatlás. Az Anjouk után Mátyás udvarában még egyszer és utoljára feltámad a régi magyar lovagok és apródok kora. (Szegedi reálisk. értesítője, 1911/12.) Dragomir Szilviusz a nagyszebeni »Luceafärul« cz. szépirodalmi folyóirat ez évi 1. számában felsorolja [a XVII-ik sz.-ból] azokat a román püs-