Századok – 1912

Tárcza - Történetirodalmi szemle - 548

táiicza. 549 •pököket, a kik abban a szerencsében részesülhettek, hogy a czár »magas színét« láthatták. Ezek : a moldvai Varlaam, Barnovszki Miron vajda deputatiója élén 1629 márcz. 4-én, Jorest metropolita Erdélyből 1645 aug. 26-án, több alkalommal Brankovícs Száva erdélyi metropolita, a kinek fogadásával járó szertartások leírása is fenmaradt ; 1700-ban Theodosiust, »Ungrovalachia« metropolitáját fogadta a czár. — Ugyancsak Dragomir Szilviusz a nagyszebeni »Revista Teologica« 1911. évi 9. számában Din istoria luptelor noastre pentru ortodoxie (1761—1911) (Az orthodoxiáért való harcainkból) czím alatt rövidesen elbeszéli az erdélyi gör. keleti románság harczát vallása fentartása érdekében Novakovics Dénes szerb püspök és Bukov generalis megérkezésétől a mai napig. Különösen érdekesek az eddig még kiadatlan okmányok, a melyek élénk fényt vetnek az erdélyi románok között folyó vallási egyenetlenségekre [1744—1761], s melyeket a szerző részint a karlovitzi, részint a moszkvai levéltárakból hozott napvilágra. Pl. : I. Az orthodox románok kérése Erzsébet Petrovna czárnőhöz. 1757 szept. 24. Moszkva. II. A fogarasi románok kérése Joanovics Arszenie szerb patriarchához. 1747 nov. 28. Karlovitz. III. A Brassó körüli románok kérése Nenadovics Pálhoz, Karlovitz szerb metropolitájához. 1757 máj. 21. Karlovitz. IV. A szelistyei járási románok kérése a fentnevezett metropolitához. 1756 decz. 4. Karlovitz. — A jelzett folyóirat 14—18. sz.-ban pedig közzéteszi Adamovics Geraszim püspök levelezését összefüggésben a román clerus és nép emancipaciója körüli mozgalmával az 1791. évben. Ezen levelezésből erősen kidomborodik a románok 1791-iki mozgalma, a melynek írásbeli megtestesülése a >>Supplex libellus Valachorum« volt. Dudás Andor családi irattárában talált adatok és egy egykorú tanúvallomási jegyzőkönyv alapján elbeszéli Zentának 1849-ben történt bevételét. [A Bács-Bodrog vármegyei Tört. Társ. Evkönyve. 1912. I. sz.] Dudás Gyula hagyatékából közli a »Bács-Bodrog vármegyei Tört. Társ. Évkönyve« [1912. II. sz.] a vármegye területén a XVI. század közepéig szereplő nemzetségeket. Az elhunyt szerző dolgozata— úgy látszik — befejezetlenül maradt hátra ; a közlemény legalább ez irányban nem tájékoztatja az olvasót. Dr. Endrei Gerzson egy sereg érdekes adattal mutatja be a papyrusok világát a nagyközönség számára. Részletesebben foglalkozik a görögül irott papyrusokkal, a melyeket tartalmilag ismertet és csoportosít, jóval kevesebbet szól az arameus és egyptomi nyelven írottakról. (Losonczi gymn. értesítője, 1911/12.) Dr. Fógel József egynehány velenczei követnek II. Ulászló udvarában való fogadtatásáról és budai életmódjáról ír, majd a nálunk 1499—1503-ig élő Sabastian Zustignan követ velenczei dialektusban írott jelentésének közli az eredetijét és fordítását. (Budapesti VI. ker. gymn. értesítője, 1911/12.) Gruber Dániel dr. terjedelmesebb értekezésben kezdi ismertetni a diokleai és ragúzai érsekségnek történetét a XIII-ik század feléig. Határozott