Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - IV. közl. 505

az illyrismus és gaj lajos levelezése. 515 ennek van a legfényesebbb szerepe is a délszláv irodalomban. A rábeszélés sikerrel járt, a Danieáhan a sío-szólás kezd túlsúlyra emelkedni annyira, hogy Gaj az I. évfolyam 48. számában tudtúl adja az olvasóknak, hogy lapja ezentúl ezt a nyelvet fogja használni. Hogy az olvasók megérthessék és az írók követhessék, Babukice Alajos megírja grammatikáját : Osnova slomice slavjanske narjecja ilirskoga s a Danicá-ban kezdi közölni de a sokfelől érkező felhívásnak engedve, könyvalakban adja ki. Ezzel meg volt vetve az irodalmi nyelv alapja, ezentúl csak csekély módosításokról, a szókincs gyarapításáról lehetett szó. Ezt a nyelvet nevezték illyr nyelvnek ; ennek szókincsét állították össze illyr-német szótárakban Mazsuranics Iván és Uzsarevics Jakab.2 Ezen egységes helyesírást és irodalmi nyelvet Szlavóniában örömmel fogadták, hiszen a szlavóniai nyelvjárás erősen érvényesült benne, Horvátországban is általánosan elterjedt ; a nevezetesebb írók közül egyedül Krisztianovics Ignácz ragaszkodott a /«/-szóláshoz. Dalmácziában Kuzmanics Antal szépirodalmi folyóiratot (Zora Dalmatinska) indított a régi helyesírással, de midőn ennek szerkesztését Karnanics Antal vette át, az illyrismus körébe vonta és az illyr nyelvet és helyesírást érvényesítette benne. Boszniában a ferenczrendiek Nedics, Jukics, Martics karolták fel az illyrismust és ezzel Gaj helyesírását és az illyr nyelvet ; de sok kellemetlenségggel kellett küzdeniök, mert Barisics Ráfael püspök Rómában, Vedzsihi pasa pedig a horvát bánnál bevádolta Gajt, hogy a ferencziek útján forradalmat akar támasztani Boszniában. — Szerbiában ragaszkodtak a cirilicához ; illyr irodalmi nyelvről nem akartak tudni, hiszen az a nyelv — úgy mondták — melynek Babukics megírta a grammatikáját, szerb nyelv. Leghevesebb volt a küzdelem Krajnában : ott Vraz Stanko és Kocsevar Mátyás fáradoztak az illyr nyelv és helyesírás terjesztésében, de Presern Ferencz költő és Kopitar Bertalan phi'.ologus hevesen küzdenek ellene ; hibáztatják Gajt, hogy oly kevéssé érvényesítette lapjában a szlovén nyelv szépségeit és a »szerb« nyelvet vette át, mely pedig j óhangzás tekintetében meg sem közelíti a szlovént. Presern írói kört is akart alapítani, mely az illyr nyelvvel szemben a szlovént fejleszsze és fenyegetőzött, hogy az Ost und Wesíben támadást fog intézini Gaj, Kollár és Safarik ellen. Kopitar Bertalant személyes okok is tették Gaj heves ellenfelévé : ő maga tervezte a délszláv népek 1 Ugyanott 244. levél. 2 Njemacko-ilirski slovar. 1842.