Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - IV. közl. 505

AZ ILLYRISMUS ÉS GAJ LAJOS LEVELEZÉSE. — NEGYEDIK KÖZLEMÉNY. — III. Az illyrismus kulturális törekvései. B) Az illyr nyelv és helyesírás. Az illyrismus kulturális törekvéseiben Gajnak legnagyobb érdeme az egységes délszláv irodalmi nyelv és helyesírás megalkotása. Az illyrismus koráig nincsen irodalmi nyelv, mely a táj szólásokat beszélő és ezekben író délszlávokat szellemi életükben valamennyire egybekapcsolná. Gaj szerette ezeket a nyelvjárásokat patakocskákhoz hasonlítani, melyek egy forrásból erednek, de részint a maguk vájta, részint pedig emberi kéz ásta medreikben mindegyik más-más irányba folyik ; így még csónakot is alig vihetnek, holott egyesülve nagy hajókat is hordozhatnának. Emberi kéz munkája is járulhat egyesítésükhöz, közös mederbe terelésükhöz, melyet azután maguk vájnak mélyebbre. A patakok a nyelvjárások, a nagy hajó az irodalom, az emberi kéz munkája a helyesírás. Ez utóbbihoz kell elsősorban látnunk. így magyarázta Gaj azt, hogy elsősorban az egységes helyesírás kérdésével lépett a nyilvánosság elé, hogy a nemzeti kultúra munkáját szolgálja.1 Hogy a helyesírás kérdése, melyet manap alárendeltnek szeretnek tekinteni, az illyrismus korában oly fontos, annyira érdekli és lelkesedésre tüzeli az ifjúságot is, mely máskülönben tudományos kérdések iránt érzéketlen : ezt a jelenséget azon körülmény magyarázza, hogy itt idegen hatások kiküszöböléséről, szláv testvérek írásmódjához való közeledésről, pánszlávizmusról, antimagyarizmusról is volt szó, a mit legjobban láthatunk Gaj levelezéséből. A görög keleti délszlávok a cirilicát használják, a római katholikusok a latinicát ; a latinicában pedig — mint említettük — a latin nyelvben elő nem forduló hangok jelölésére minden vidéken 1 Danica I. 10—12. SZÁZADOK. 1912. VII. FÜZET. 33