Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - V. közl. 489

FIUME A XY. SZÁZADBAN. — ÖTÖDIK KÖZLEMÉNY. — IV. A középkori Fiume lakosszáma, népesedési mozgalma, nemzetiségi és nyelvi viszonyai. Hogy Fiume a XV. században — pontosabban szólva : 1460 körűi — mennyi lakossal bírt, azt megközelítő pontossággal meghatározni nehéz és bonyolult, de nem lehetetlen feladat. Közvetetlen összefoglaló népszámlálási adat e korból természe­tesen nem maradt fenn. A népszámlálást tehát annyi idő (550 év) multán a ránk maradt adatok alapján most magunknak kell elvégeznünk. A hiteles anyagot e posthumus népszámláláshoz az akkori fiumei közjegyzőnek, De Reno Antalnak már ismertetett hiva­talos könyve szolgáltatja — mintegy 3000 okmányával, melyek­ben Fiume akkori lakosai, név szerint említve, részben mint ügyfelek, részben mint tanuk, meg vannak örökítve. Ezeknek a neveit kellett hát kiírnunk, jegyzékbe foglal­nunk és megszámlálnunk. Sajnos, nem állíthatjuk teljes biztos­sággal, hogy az okmányokban előforduló valamennyi nevet ki­írtuk és jegyzékbe vettük ; már csak azért sem, mert valamennyi előforduló név viselőjéről nem volt biztossággal megállapítható, tényleg fiumei lakos volt-e , vagy csak itt megfordúlt idegen ? — Ily roppant terjedelmű anyagnál, a melynek tanulmányozá­sában a lakosszám meghatározása nem volt elsőrendű vezető szempont, valamennyi név esetleg nem is került be följegyzése­inkbe. Nehézséget okozott az a körülmény is, hogy Fiume lakos­sága ez időszakban is nagyon móbilis, vándor hajlamú. Idegenek polgárjogot szereznek csak azért, hogy itteni ügyeiket a polgári kiváltságok élvezetében kedvezően lebonyolíthassák ; — ez meg­lévén, ott hagyják a várost. Jellemző e tekintetben a városi ta­nácsnak 1454-ben hozott ama végzése, mely szerint mindenki­пзк, a ki polgárjogot szerzett, esküvel kell fogadnia, hogy leg­alább három évig Fiúméban fog lakni.1 A jegyzékünkben foglalt 1 Liber civilium, 548. 1. SZÁZADOK. 1912. VII. FÜZET. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom