Századok – 1912

Tárcza - Fraknói Vilmos: Magyar kultúrtörténeti tervezgetés az Atlanti-óczeánon 468

tárcza. 469 Azt hiszem, hogy kötelességenmek eleget teszek, ha a munkának a tárgyhoz méltó megiratására és fényes kiállítására szükséges költség fedezéséről gondoskodom. Az óczeánon ambitióm megnőtt. Lelkemen erőt vett az a vágy, hogy a munka létesítésének szellemi részében közreműködjem. így született meg itt programmja, mely, irodalmi segédeszközök felhasználása nélkül, »fejből« készülvén, sokféle módosításra és kiegészítésre szőrűi, de talán már ezen »embryo«-jában is szélesebb körök érdeklődését kívánja fölkelteni. A tervezett mű ugyanis egyes részeinek megírásában a legkiválóbb szakférfiak közreműködésére számít. A következő névsor összeállításában gyönyörködöm : Aldássy Antal, gr. Andrássy Gyula, gr. Apponyi Albert, Angyal Dávid, Békefy Rémig, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Csánki Dezső, Erdélyi László, Fejérpataky László, b. Forster Gyula, Hampel József, Hannv Ferencz, Hegedűs István, Karácsonyi János, Kollányi Ferencz, Lukcsics József, Ortvay Tivadar, RadisicsJenő, Réthy László, Szabó Jenő, T. Szabó Pál, Szilády Áron, ifj. Szinnyey József, Takács Sándor, Thallóczy Lajos, Timon Ákos, Varga Damián, Wlassics Gyula. A mű ug\ranis, intentióm szerint, arra van hivatva, hogy német és franczia fordításban a magyar kultúra dicsőséges múltjának az egész művelt világ színe előtt hírnökévé és emlékévé váljék. * Arra nézve nem merülhet fel kétség, hogy minta, chablon a külföldi történeti irodalomban nem található. A magyar állam és a magyar nemzet viszonyai egészen különleges kultúrai fejlődést idéztek elő, melynek párját egyebütt hiába keresnők. Az első kérdés, a mely fölmerül, az : mi a tervezett munka feladata ? Eldöntésétől függ a tartalom meghatározása. Háromféle lehet a föladat, aszerint, a mint a) a magyar birodalom, b) vagy a magyar nemzet, c) vagy a magyar faj kultúrtörténetét kívánjuk ismertetni. Az első olyan tág, hogy megoldása egy könyvben lehetetlen. Ha mindazon országoknak és népfajoknak, melyek a középkor folyamán Szent István koronáját uralták, kultúráját, akár összefoglalva, akár egymás után helyezve, tárgyalni megkísérlenők, eljárásunk a tudományos módszer kellékeit nélkülözné. Viszont a harmadik helyen jelezett föladat olyan szűk határokat szabna, hogy ezért megoldása leküzdhetetlen nehézségekbe ütköznék. A magyar fajnak akár politikai, akár kultúrai tevékenységét a középkor folyamán külön feltüntetni nem lehetséges. Árpád hódító népétől a meghódított és később bevándorolt népeket különválasztani nem tudjuk. Ezeknek kiemelkedő egyéniségeit és névtelen tömegeit, melyeket a magyar faj az államszervezés és a kultúra terén munka-