Századok – 1912

Tárcza - Fraknói Vilmos: Magyar kultúrtörténeti tervezgetés az Atlanti-óczeánon 468

470 táiicza. társaivá fogadott el, a történeti méltatás köréből kizárni képtelenség volna. Ilyen volna például az az eljárás, ha Hunyadi Jánost a magyar nemzet hadi dicsőségének, Vitéz Jánost a kultúrai fénynek sphaerájából kizárná azért, mert őseik nem voltak faj magyarok. A magyar állam megalapításával egyidejűleg alakul az a magyar nemzet, a melyben, fajbeli származásuktól függetlenül, hódítókat, meghódoltakat és bevándorlókat, a czélok és érdekek, a jogok és kötelességek közössége, a csatatereken együtt ontott vér és a közös munka verejtéke elválaszthatatlanul összeforrasztottak. A magyar nemzetnek a mint van egyetemes, egységes politikai és egyházi története, szintúgy van egységes, egyetemes kultúrtörténete is, melynek előadására vállalkozik a tervezett mű. Ezen megállapítás után felmerül a másik kérdés : a nemzeti kultúra milyen tényeivel fogjuk kitölteni a kultúrtörténet keretét ? Ebbe be lehetne vonni a köztörténet minden tényét, mert köztük egy sincs, a mely bizonyos tekintetben kultúrai fejleményeknek szülötte is, szülője is nem volna ; a mi nemcsak a politikai élet mozzanatairól, hanem még a háborúkról és békekötésekről is áll. Erre az álláspontra nem helyezkedünk. Mivel azonban a művelődés, az erkölcsi érzék és a vagyonosság fejlődésével felhalmozódó szellemi erők a nemzet politikai irányításában, egyházi, közjogi, honvédelmi és magánjogi intézményeinek megalkotásában érvényesülnek : a politikai, vallási, diplomatiai, jogi és hadi viszonyoknak körvonalokban olyan jellemrajzait kell adni, a melyek a kultúrai állapotok és irányzatok hű tükörét nyújtják. Chronologiai kiinduló pont gyanánt Szent István uralkodását fogadjuk el. Mindazáltal a keresztény magyar nemzeti kultúra megértése és értékelése czéljából tájékoztatni kell az olvasót arra nézve, hogy a hódító magyar faj : a) ázsiai hazájából milyen kultúrát hozott magával, — b) a mai hazában milyen kultúrát talált c) s ez a két kultúra miképpen hatott egymásra. Ezen bevezetés után a magyar nemzet középkori kultúrtörténete a következő részekből fog állani : I. A nemzeti politika új iránya. A magyar nemzet helyzete és hivatása az európai államrendszerben. Fennmaradásának föltételei. A kereszténység és a nyugati műveltség gyorsan és könnyen kivívott diadala. Szent István műve. Intelmei-könyvéből, törvényeiből és alapítóokleveleiből kultúrpolitikájának jellemzése. Róma és Bizancz, a német császárság és a szláv elemek befolyásának ellensúlyozása. A küzdelem a pogányság ellen Szent István utódai alatt. Az ősvallás fennmaradt nyomai a nyelvben és hagyományban.