Századok – 1912

Történeti irodalom - Lakatos Dénes: A topuskói cziszterczi apátság története az Árpádok korában. Ism. Perepatits István 464

464 történeti irodalom. mindenütt helyesen tagolja, figyelemkeltően adja, név- és tárgymutatóval kíséri. Osztozunk óhajtásában s bár sikerülne munkájával az illetékes tényezők figyelmét >>a már-már pusztulásban levő czéhládák és iratok megmentésére felhívni«. * Gedeon Gyula nem hoz a czímben megjelölt kérdés tárgyalásába új szempontokat, inkább csak az ismert okokat mutatja erősebb világításban : az egyházi és világi hatalom versengését a javadalmak betöltése körűi Mátyás és Zsigmond korában, az állásukra méltatlan, javadalmaikat cserebérlő főpapokat, a hitélet hanyatlását főleg a renaissance óta, a Mohács után vezetők nélkül maradt kath. egyházat, az ellenkirályok küzdelmében az ország megfogyatkozott erkölcsi érzületét, a jobbérzésűek általános vágyakozását az egyháznak »főben és tagjaiban« való megújhodása után, — másrészről a legteljesebb fogalomzavart a theologiai kérdésekben és az egyházi disciplinákban, végűi azt a sok egyéb mellékkörülményt, a mit Gedeon röviden azzal jellemez, hogy a protestantisinus »alkalmasabb időt nemzetünk történetében egész a mai napig nem talált volna terjedésére«. Bemutatja szerző a jórészt bitang jószággá lett egyházi javadalmak állapotát s birtokosaikat a mohácsi vésztőt János király haláláig. Az értekezésnek az »Egyháztörténelmi Emlékek« négy első kötete szolgált alapúi. Kár, hogy szerző az időbeli határokat igen szűkre szabta s még inkább kár, hogy az irodalmat nem vette egészen figyelembe. Téves az az állítása, hogy a birtok az egyház fenállásának »nélkülözhetetlen biztosítéka«, mert ez ellen a jelenben és a múltban számos példa bizonyít. Stylusa sok helyt latinos. Egyébként a munka szerzőjének világos gondolkodásáról és higgadt ítéletéről tanúskodik. * Lakatos Dénes kis monographiája mindenekelőtt tisztázza a topuskói apátság alapítója és az alapítás ideje körűi fölmerült vitás kérdéseket. Okleveles adatokkal bizonyítja, hogy az apátságot II. Endre alapította uralkodásának első évében. A Clairvauxból behívott szerzetesek azonnal hozzáfogtak az építkezéshez. A monostor 1211-ben készült el teljesen. Lakatost ez a hétszáz éves jubileum buzdította munkája megírására, mely az apátság múltjából száz évet tár föl. Az Árpádok nagy buzgalommal támogatták az apátságot minden dolgában, főleg Endre, a kit sok emlék fűzött a Drávántúlhoz. A topuskói monostor iránt való jóakaratát fiai is örökölték, a mit Béla ifjabb király, majd Erdélybe való távozása után öcscse, Kálmán, az »orosz király« — gyakran kimutattak. A szerzetesek