Századok – 1912

Történeti irodalom - Vörös István: A mezőtúri czéhek élete. Ism. Perepatits István 463

463 történeti irodalom. A mezőtúri czéhek élete. Irta Vörös István. Szentgotthárd, 1911. Wellisch Béla kny. 8-r. 88 1. — A hitújítás terjedésének okai hazánkban 1541-ig. Irta Gedeon Gyula. Budapest, 1911. »Elet« kny. 8-r. 129 1. — A topuskói cziszterczi apátság története az Árpádok korában. Irta Lakatos Dénes. Budapest, 1911. Stephaneum kny. 8-r. 79 1. — Végváraink szervezete a török betelepedésétől a tizenötéves háború kezdetéig. Irta Szegő Pál. Budapest, 1911. Rothberger és Weisz kny. 8-r. 357 1. — Fertőző betegségek Magyarországon 1600—1650. Irta Arányi Erzsébet. Budapest, 1911. Stephaneum kny. 8-r. 42 1. — A franczia forradalom' hatása szellemi életünkre Kazinczy Ferencz levelezése alapján. Irta Tichy Margit. Budapest, 1911. »Élet« kny. 8-r. 49 1. — Magyar fegyverek 1630—1662. Irta Nagy László. Temesvár, 1911. Csanádegyházmegyei kny. 8-r. 109 1. A mezőtúri czéhek czélja, mint a czéheké általában, a mesterség védelme, a megélhetés biztosítása s a társadalmi rend fenntartása volt. Czéhleveleik vagy másolataik a XVIII. század utolsó negyedéből vagy még későbbről maradtak. Először szerzett czéhlevelet és legnépesebb volt a csizmadiák czéhe. Kivüle a XVIII. században csak a kovács-lakatos-kerékgyártó czéh váltott kiváltságlevelet. A XIX. század második évtizedében alakulnak meg, helyesebben szervezkednek újból a korsós-fazekas, a szűcs-szabószűrszabó, a tímár-szíj gyártó s az ács-molnár-kőműves czéhek. A tagok számának gyarapodása a különféle iparágak mestereit egyesítő czéhek megoszlását vonta maga után s 1859 óta már 10 czéh működik Mezőtúron, melyek közül egyik-másiknak több, pl. a kovács-lakatos czéhnek 22 filiális helye is van. Szervezetük és hatáskörük nem tér el az általánostól ; czéhleveleiknek az az »érdekes és más czéhlevelektől eltérő jellemvonása«, hogy a czéh valláséletét figyelmen kivűl hagyja, onnan van, hogy a lakosság ritka kivétellel protestáns. A czéh tagjait a privilégiumot tartalmazó czéhláda kapcsolja •össze. Mint a czéhélet és czéhjogok symboluma nagy tiszteletben részesül. Nyitott czéhláda előtt szegődik az inas, itt oldja fel őt a czéhmester az »inasi hunczfut név alól« s ajándékozza meg a »becsületes mesterlegényi titulussal«, előtte esküszik az új mester. Bírságot fizet, a ki a czéhláda kinyitása után érkezik a gyűlésre, vagy a nyitott czéhláda előtt az asztalhoz nyúl, rákönyököl, pipál, indulatosan, gesztikulálva beszél, vagy bármily csekély tiszteletlenséget követ el. Vörös István munkája bővelkedik a czéhélet minden, komoly és derűs mozzanatait feltüntető adatokban és ipartörténeti érdekességekben. A bevezetésben Mezőtúr történetét vázolja röviden a krónikák, oklevelek és tudományos munkák alapján. Az anyagot