Századok – 1912

Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - I. közl. 32

-40 DR. BÁRÓ XYÁRY ALBERT. küldetésekben, s a saint-cloudi kastélyban gyakorta volt hosszasan nyúló audientiákon. Különösen emlékezetes ezek között az 1847 szept. 12-iki, a mikor részletesen el kellett mondania családjának az Árpádoktól való leszármazásának regényes történetét. Abból, hogy Páris és Róma között gyakorta tette meg ez időben az utat, az gyanítható, hogy a király és a pápa között ő közvetítette az érintkezést. A pápának iránta való különös jóindulata is ezen szolgálatokkal magyarázható meg. Ritka módon nyilatkozott meg ez azon okiratban, a melyben »Ágoston magyar herczegnek, Crouy-Chanel párisi marquisnak« leányait, Erzsébetet és Francziskát, római polgárnőkké fogadta, felruházva őket az itteni születés' minden kiváltságával, s megígérve, hogy gondoskodni fog sorsukról. Ágoston herczegnek első nejétől, Louise Remond de Monmorthtól született leánya, Eugenia talán már nem volt életben, a római herczegnőkké fogadott hölgyek második nejének, a portugál születésű Cornelie Mendez de Costanak voltak gyermekei. Köziilök egyik felvéve a fátyolt, a »l'Ordre religieux des Filles de Sion«-ba lépett, a másikat pedig Ferneres Sauveboef marquis mátkázta el. IX. Piusnak ezen 1848 jan. 28-án kelt okmánya volt az első, a mely hivatalos okirat formájában herczegnek ismerte el Ágostont. A pápai kegy febr. 23-án újra besugározta Crouyt. IX. Pius a Nagy Szent Gergely-Rend középkeresztjével tüntette ki. Az erre vonatkozó brevét néhány nap múlva átadja a római franczia nagykövetségnek legalizálás végett, ámde ezen kérvény csak 13 év múlva nyert elintézést. Lajos Fülöpöt utóiérte végzete, a mit az éleslátású Ágoston herczeg már előre látott : a februáriusi forradalom elsöpörte Francziaország királyi trónusát. Az események történtekor Crouy éppen Rómában tartózkodott, s a bekövetkezett eseményekbe csak annyi beleszólása volt, hogy tagja lett annak a comiténak, a melyet a római francziák választottak, a kik az első pillanatra örömmel nyugodtak bele az újonnan deciaráit köztársasági kormányformába s azonnal kitűzték a követségre a respublica zászlaját. A pápa is rövidesen elismerte a status-quot az improvizált bizottság előtt Ágoston herczeg útján, a ki mindaddig, a míg a köztársaság új követet nem küldött a Vatikánhoz, ellátta a követi teendőket. Különös, hogy Crouv-Chanel Ágoston, a kit a pápai udvar mindenkor kitüntető figyelemmel halmozott el, hugenotta anyától származott, a kit a laoni prefect nem akart protestáns ritus szerint eltemetni engedni, míg csak Crouy-Ágoston erőteljes fellépéssel nem kényszerítette az engedély megadására. A X. Károly alatti sötét reactio történetének egy lapját képezi ez az eset is.