Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - IV. közl. 409

416 fest aladár. szélső határpontját Horvátország felé, többször találjuk említve okmányainkban, hol olaszos, hol horvátos latinizált formában (puncta, olasz : punta és ert, horvát : rt). Szomszédjában zöldséges kertek terűitek el ; bőven volt víz az öntözésre. (A mai Piazza Scarpa táján ; a Piazza Ürményi már későbbi feltöltés.)1 A városfal vízárka mellett is több kertet találunk említve a folyó közelében.2 A Fiumara csatornának akkor még élő vizű medre kikötőül szolgált a tengeri járóművek részére. Ezt nemcsak abból következtetjük, hogy a város XVI. századbeli látóképe négy ilyen hajót is feltüntet a folyó mederben, hanem pozitív adatot is lelünk rá a XV. századbeli okmányokban ; egy okiratunkban világosan a folyó van kijelölve egy taragozzo állomáshelyéül.3 Valószínű^ hogy úgy, mint most is van, csak a kisebb parthajózó járművek jöttek be a folyóba (most csatornába), míg a nagyobb típusú hajók a város előtt a szabad tengeren, a Quarneróban horgonyoztak. A Fiumarán felfelé haladva, a völgy fenekén kétoldalt keskeny alluviális csík húzódik fel, mely a folyó hordalékából keletkezett ; ezen van most a Scoglietto nevű sétány, az Ilona-fürdő, vágóhíd, több gyár és malom. A középkorban ezt az egész folyómelléket révpartnak, kikötőnek nevezték (horvátul luka, máig fennmaradt elnevezés) s termékeny zöldségkertek és rétek foglalták el, melyekről az okmányok sűrűen tesznek említést.4 A folyó mellett egy házat is találunk említve.5

Ebben a házban lakhatott a révész, a kit egy okmány marinus néven említ (oTragetarius Marinus«).6

Tudjuk azt, hogy a következő XVI. században sem volt még híd a folyón ; réven keltek át rajta. Az 1530-iki statutum szerint a város évenkint újra adta bérbe a Fiumara révét és annak jövedelmét (Dazio del Traghetto).7 Mivel a révészt foglalkozása egy helyhez kötötte, feltehető, hogy a rév mellett ház is volt, a hol megvonulhatott és szerszámait tart-1 »ortus in loco dicto Erth« (L. C. 690, 694. 1.); — »ortus na Erth« (695 1.) ; — »ortus positus ad punctam« (724, 728. 1.). 2 >>ortus iuxta fossatum fluminis eundo ad fluvium« (L. C. 583 1.) ; — >>ortus iuxta fossatum terre fluminis iuxta fluvium« (L. C. 599. 1.). 3 »Dictus Rainaldus debeat barchusium reduci facere in fluvium, ubi nunc est. (247. 1.) 4 terrena posita na luchach (67. 1.) ; — ortus positus in Luche (149. 1.) : ortus in luchi (329, 344, 401, 485, 511, 594, 639. 1.) ; — muralea magna et ortus in luchi (475. 1.) ; — pratus na luchach (712. 1.) ; — ortus magnus in luchi (723. ].). 5 »Domus que est iuxta fluvium« L. C. 654 1. 6 L. C. 318. 1. 1447. év. 7 Stat. I. k. 15. szakasz.