Századok – 1912

Értekezések - KRAJNYÁK EDVARD: Egy cseh történeti folyóirat - II. és befejező közlemény 362

EGY CSEH TÖRTÉNETI FOLYÓIR AT. 367 a kerületeket, megadni a nyelvi törvényt és szervezni kell nemzetiségi curiákat«. E füzete hullámzásba hozta elméket. Hírlapi czikkek egész halmaza foglalkozott vele. Némely német vezető lap határozottan elítélte. A felháborodás hátteíe az volt, hogy az udvari körökben az a nézet győzött, hogy a csehekkel ki kell egyezkedni. Potocki kinevezésével megvirradt Fischhof legdicsőb napja. A német győzelmek folytán őt is befolyásolta a nationalismus hatalma, úgy hogy tartózkodóbb lett nyilatkozataiban s korlátozta foederalistikus rokonszenvét ; a nemzetiségi kiegyezés ügyét azonban cserben nem hagyta. Az 1870. évi cseh országgyűlésen megkezdődtek a kiegyezési tárgyalások. Abban állapodtak meg, hogy a Fischhof-féle javaslat alapján nemzetiségi törvényt kell kidplgozni. Rieger felszólította Fischhofot, hogy befolyásával segítse elő a kiegyezés keresztülvitelét. Fischhof kitért az elől, hogy e kérdésbe nyilvánosan belenyúljon, de írásbeli felszólításaiban élesen megítélte a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit. Elítélő hangját egészen az igazságtalanságig fokozta. Ez is jele annak, mennyire kellett Fischhofnak hátrálnia a nationalismus erős előnyomulása elől. Hiába biztosította Rieger, hogy honfitársai hajlandók engedni követeléseikből a németek javára. »En a csehektől semmit sem várok«, jegyezte meg Fischhof levelében, »ök pártot képeznek.« »Az egyeztető ministerium dolga, hogy elhárítson minden sérélmet, a mely a németek ellen készül. Mert összeköttetései vannak önnek a vezető államférfiakkal, iparkodjék ezen értelemben hatni. Ha nem talál meghallgatásra, ha a németeket Cseh- és Morvaországban kiszolgáltatják a cseheknek, akkor harcz, elkeseredett harcz lesz a kiegyezés és a kiegyezés férfiai ellen.« Akkor is, mikor gyakorlatilag nem munkálkodhatott azon, hogy egyenlő jogot adjanak a szlávoknak, hű maradt elveihez. Az orosz-török háború idejében azt írta Etienne-nek : »Ha a szláv törzseknek oly biztosított államaik volnának, mint a germánoknak és románoknak, a panslavismusról épp oly keveset beszélnének az emberek, mint a pangermanismusról. — A szlávok iránt való barátságos viselkedéssel Ausztria német, sőt nyugat-európai missiót, nagy kulturai feladatot teljesítene. Ha megmarad téves útjain, szláv lakosságát el fogja idegeníteni s Oroszország karjaiba taszítja.« Ekkor következett Fischhof életének második dicsőséges szerepe az emmersdorfi értekezésen. 1878 jul. 25-én Rieger egyetértve a lengyelekkel azt írta neki, hogy mint a népek kibékítésének régi harczosa adjon alkalmat a foederalisták és autono-