Századok – 1912

Értekezések - KRAJNYÁK EDVARD: Egy cseh történeti folyóirat - II. és befejező közlemény 362

366 KRAJNYÁK EDVÁRD. A porosz-osztrák háború után 1866 augusztusában nehánv hírlapi czikket adott ki »Sendschreiben an die Redaktion des Telegraph« czímen, a melyekben az osztrák németek helyzetét vitatta meg s arra a következtetésre jutott, hogy nem oly rossz az, mint akkor általában gondolták. Azután a nemzetiségi kérdést elemezte — igen elmésen és tárgyilagosan. Azt ajánlotta, hogy az egyes nemzetek kiváló képviselői jöjjenek össze kisebb számban közös tanácskozásra. Ezért az eszméért egész életén át küzdött s végre 1890-ben megélt némi sikert is. Azonban Fischhof igazi kora csak akkor érkezett meg, a mikor az osztrák parlamentben a Magyarországgal való kiegyezést tárgyalták. Egész erejével küzdött azért a meggyőződéseért, hogy a kiegyezés nem lesz teljes, ha nem fogadnak el igazságos nemzetiségi törvényt, a melynek teljesen világostiak, szabatosnak kell lennie s a minoritások bármily elnyomását kizárja. Maga dolgozott ki nemzetiségi (nyelvi) és autonomiai törvényjavaslatokat, a melyeket kiváló képviselők elé terjesztett. Eredetije nem maradt fenn, csak a »Politik«-ban közzétett kivonata. E javaslatok a későbbi kiegyezési kísérleteknél fontos szerepet játszottak. 1869-ben megjelent »Österreich und die Bürgschaften seines Bestandes« cz. füzete. A benne foglalt elvek élénken emlékeztetnek Palackyra, némelyik szó szerint egyezik az övével. Ilyenek példáúl : »A nagy nemzetek egyike sem biztosíthatja magában véve a monarchia fennmaradását, de mindegyik veszélyeztetheti ellenállásával.« — »Az osztrák vezéreszmének az igazságosságnak kell lennie.« — »Ha más nemzetek jogait német humanitással tisztelni, nyelvi és cultural fejlődésüket támogatni fogjuk, nem megalázzuk, hanem megnyerjük, nem leigázzuk, hanem tanítani fogjuk Ausztria népeit ; nem uraik leszünk, hanem vezetőik.« — »A nemzetiségi állam elemzése elvontan azt a meggyőződést érleli meg, hogy természetének szükségszerű követelménye a foederatio szervezése.« — »Az az állam, a mely centralisatiójával sokszorosítja az ok nélkül való ellenséges összekoczczanásokra vezető alkalmakat, nemzetiségi szenvedélyek küzdőterévé válik.« — »Csak a centralisatio teszi a népeket centrifugálisokká ; mihelyt Ausztriát decentralizáljátok, a népek centripetalisokká válnak.« — »Éppen azért, hogy a népek több-ége — különösen az o>ztiák kormány bűne folytán — szellemi fejlődésében hátra maradt, a kölcsönös megértésre, részvevő oktatásra és nevelésre kölcsönösen nagy szükség van. Azután azt a kérdést veti fel, hogyan kell a foederalismust a kisebbségek védelmének biztosításával egyesíteni. S azt feleli : »Minthogy a fcederatio az országok erősítésére vezet, a nemzetiségi kisebbségeket törvényileg kell biztosítani, meg kell határozni