Századok – 1912

Értekezések - KRAJNYÁK EDVARD: Egy cseh történeti folyóirat - II. és befejező közlemény 362

EGY CSEH TÖRTÉNETI FOLYÓIR AT. 365 a czélzatának köszönhette keletkezését, hogy a József-féle absolutismussal és cèntralismussal szemben felelevenítse az egykori csehországi jogi szervezetet s annak egyedi fejlődését. Heidler János több mint 9 oldalon oly művet ismertet, a mely bennünket közelebbről érdekelhet, mert a mű egyik hazánkfiáról szól.'Czíme : Richard Charmatz : Adolf Fischhof. Das Lebensbild eines österreichischen Politikers. Stuttgart und Berlin, 1910. Szerzője fiatal bécsi hírlapíró, a ki a socialismus és a politika tanulmányozásával foglalkozott s idevágó műveket is adott ki. Heidler Fischhof életrajzát komoly és igen értékes könyvnek mondja, a mely sok újat ád, habár történeti módszere még nem alakult ki teljesen. Charmatznak sikerült jelentékeny, eddig fel nem használt anyagot összegyűjtenie. Kár, hogy nem használhatta fel teljesen Etienne Mihálynak, a »Neue Freie Presse« kiadójának a levelezését. Az összegyűjtött anyag nagy terjedelme lehetővé tette a szerzőnek, hogy tágas képét adja a nemzetiségi kérdés fejlődésének. Ez a könyv veleje. Fischhof Adolf ugyanis ebben nagy tekintély volt s nem képviselő létére is kivette részét a monarchiánkban folvt kiegyezési tágyalásokból, különösen az 1866—68, 1870—71. és 1878. években. Első nagyobb politikai füzete »Zur Lösung der ungarischen Frage« czímen 1861. márczius havában jelent meg. Tárgya az a kérdés volt : »Milyen legyen az alkotmány, hogy a monarchia nyugati és keleti részei szilárd egységet alkossanak a nélkül, hogy az egyes részeknek önállóságra való jogos igényei kárt szenvednének?« Világos okfejtéssel arra a nézetre jut, hogy erőszak nem használhat, s azt indítványozza, hogy e kérdést a német-szláv és magyar képviselők kiküldöttei együttesen oldják meg. A külügy, hadügy, pénzügy, kereskedelem és szállítás (közlekedés) legyenek közös ügyek. A szerző szerint Fischhofnak egyik hibája az, hogy a közös ügyek tárgyalására oly nehézkes eljárást indítványozott, hogy hozzá képest a jelen állapot ideálisan egyszerű ; a másik pedig az, hogy mellőzte a Lajtán inneni és tuli belső viszonyok igazgatásának kérdését. Másodszor Fischhof 1866 januárában a »Pester Lloyd« ban közölt czikksorozatban lépett fel mint a dualismus védője. Deák Ferencznek 1865. évi húsvéti híres czikke s a »Debatte«-ban megjelent, tőle sugalmazott czikkek, melyek az udvarnál nézetváltozásra és Schmerling elbocsátására vezettek, élénk hírlapi vitákra adtak alkalmat. Az alkotmányválság megoldását czélzó számos indítvány látott napvilágot. Fischhof ezek bírálatát adta a Pester Lloydban s új indítványnyal lépett fel. Mikor az osztrák-magyar kiegyezés befejezett tény volt, Fischhof a cislajtániai belső viszonyok kérdésére tért át.