Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - II. közl. 345

354 DR. SZEGEDY REZSŐ. tevékenység eredménytelen marad. Mihanovics Antal, Herder és Sohlegel Frigyes buzgó tanítványa, ki személyes összeköttetésben állott János főherczeggel, a gráezi Johanneum és múzeum alapítójával, 1825-ben közrebocsátott röpiratában,1 mint első emeli fel szavát a latin nyelv ellen, melynek a tudományban és közéletben való használata elnyomja a nemzeti nyelvet, holott ily kihalt nyelv már nem alkalmas arra, hogy a jelen élet szükségleteit szolgálja. S a horvát követek mindamellett a latin nyelvet akarják fentartani. 1818-ban engedélyt nyer a már említett Oglasnik ilirski szerkesztésére, de okt. 1-én kibocsátott felhívására egyetlen egy előfizető sem jelentkezik. Nagy Antal censor 1813-ban horvát naptárt bocsát ki, de példányai nem kelnek el. Miklousics Tamás, zágrábi jogakadémiai tanár, kit Vrhovac a Szentírás fordításának munkájára kiszemelt, az egyetlen lelkész, kit Vrhovac említett körlevele tevékenységre bír ; 1821-ben kibocsát kis horvát encyklopaediát,2 melyben a horvátságot többek közt nemzetisége, nyelve, irodalma fejlesztésében a magyar példára figyelmezteti ; a horvátok őseit az ókori illyrekben keresi ; a régi horvát irodalom áttekintését is nyújtja, a mi arra késztette Safarikot, hogy a szláv népek és irodalmak töiténetét méltató, fentebb említett munkájához tőle kérjen a horvát irodalomra adatokat. Sporer-Matics György 1823-ban kiadja Almanak ilirski-ját, melyben hangoztatja, mily szükséges lenne a horvát irodalom fellendítésére az egységes délszláv irodalmi nyelv, melynek alapjáúl a legelterjedtebb tájszólást kellene venni s melyet illyr nyelv-nek kellene nevezni. Gyurkovecski József, samaricai plébános, 1826-ban kibocsát egy horvát grammatikát,3 melyben purismust hirdetve, ki akar vetni a horvát nyelvből minden idegen szót ; egyesülésre hívja fel az összes délszlávokat, akár a római, akár a keleti egyházhoz tartoznak, hogy használjanak az irodalomban egy nyelvet, közös helyesírást, alkossanak egy népet. Csupa oly eszmék, melyeknek megvalósítása Gaj Lajos feladatává lesz. Akad néhány drámaíró és fordító is (Jandrics Mátyás, Brezovacski Titusz, Lovrenovics Jakab), a kiknek munkái részint kéziratban maradnak, részint pedig kinyomatva olvasatlanúl hevernek könyvárúsok polczain vagy a szerzők lakásán. Kusevics József röpiratára fordulat áll be a nemzeti érzésben : a megyei és a tartománygyűlések útmutatónak tekintik ; hatása alatt Stoos Pál allegorikus költeményt ír : Kip domovine 1 Ree domovini od hasnovifosti pisán ja vu domorodnotn jeziku. Bécs. 3 Izbor dugonányh vszako veztnéh za haszen. Vu Zagrebu. 3 Jeziína hrvatsko-slavinska, Pest.