Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - II. közl. 345

AZ ILLYRISMUS ÉS GAJ LAJOS LEVELEZÉSE. 353 azt Varascl folytatta ; utasításaiban a magyar nyelvet Horvátországban is a hivatalok és a közoktatás nyelvévé akarja tenni ; Kőrös megye utasításaiban szintén rendes tárgynak óhajtja a magyar nyelvet a horvát iskolákban. S hogy az 1830 : VIII. t.-cz. szerint a »kapcsolt részek« a 4. pontnak — mely szerint közhivatalt nem viselhet oly egyén, a ki nem tud magyarul — és az 5. pontnak — mely szerint ügyvédi oklevél magyarúl nem tudó egyénnek ki nem adható — hatálya alól kivétetnek, az nem a horvát megyék óhaja szerinti intézkedés, hanem a conservativ kormánynak intézkedése, mely ismét legalább ezen kapcsolt részekben akarta megmenteni a régi állapotokat. Mikor a horvát megyékben a magyar nyelv térfoglalása ügyében ily engedékenység, sőt lelkesedés is mutatkozott, megírja Kusevics József De municipalibus juribus et statutis regnorum Dahnatiae, Croatiae et Slavoniae (Zagrabiae, 1830) cz. röpiratát, hogy figyelmeztesse a megyéket, mily veszélybe döntik az engedékenységgel, a magyar nyelv felkarolásával autonómiájukat, és magyar megyékké teszik hazájukat. De a politikai állapotoknál is jobban mutatják az irodalmiak azt, mennyire érzéketlen volt Horvátország 1830-ig a nemzeti szellem iránt. A zágrábi censor, Nagy Antal, panaszkodik, hogy nyolcz év alatt (1810—1818) egyetlen egy horvát kéziratot nem kapott áttekintés czéljából. Azok a férfiak pedig, a kik a külföldi viszonyokat ismerve a horvátságban nemzeti öntudatot akartak ébreszteni, elszigetelten állanak s szavuk hatástalanul hangzik el. Vrhovac Miksa, a nagyműveltségű zágrábi püspök (1788—1827) arra buzdítja seminariuma növendékeit, hogy német drámákat fordítsanak horvátra és adják elő a farsang idején ; nyomdát is alapít Zágrábban, de azt rövid idő múlva beszünteti ; nyilvános könyvtár alapítását tervezi, ezért vásárol és gyűjt könyveket ; összeköttetésbe lép a slavistika atyjával, Dobrovszky Józseffel és érdeklődik a szláv irodalom iránt ; 1810-ben a Szentírás horvát fordítását tervezi s érzi, hogy ezt oly nyelven kellene fordítani, melyet a katholikus délszlávok közös irodalmi nyelvévé lehetne tenni ; 1813-ban körlevelet intéz papjaihoz, melyben felszólítja őket, hogy gyűjtsék a nép ajkán élő dalokat, mondákat, közmondásokat ; küldjék be neki, ha valahol találnak, a régi horvát könyveket és kéziratokat, figyeljék meg és jegyezzék fel a nép szokásait.1 1814-ben jun. 26-án Bécsben meghívja Kopitar Bertalant, hogy vele az egységes horvát irodalmi nyelv és helyesírás alapjának megvetéséről tárgyaljon. És ezen gazdag 1 A körlevelet közli a Danica III. évf. 93—96. 1. és a Kolo 1853. IX. f. 43—46. 1.