Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - III. közl. 328

FIUME Л XV. SZÁZADBAN'. 343 1 aranyozott ezüst szelencze Krisztus teste (asz. ostya) számára, kristály tálczával (Uno bussulo dal corpo de Xoo de arzento sopraindorato con lo muciolo1 de Crestallo). Továbbá 2 szelencze Krisztus teste számára, egyik ezüstből, a másik sárgarézből (Item bussuli dui dal corpo de Xoo uno de arzento ed uno de otone). 2 nagy aranyozott ezüst fej (Doe teste grande de arzento sopraindorate). 5 ezüst kereszt (Cinque croxe de arzento). 1 kis kereszt, benne Jézus Krisztus sírjának fája (Una croxeta piccola in laquale e lo legno del sepulchro de Yhu Xoo). 1 ezüst füstölő (Uno turibulo de arzento). 111 db kendő (facioli Cento e XI). 3 egyházi karing (tri piviali paramenti. . fornidi). 5 fő miseruha (paramenti cinque prinzipali). 8 dalmatika (dalmatiche oto.). 1 oltár eleje, aranyból való alakokkal (Uno avanti altare con figure doro). 1 gyöngy ékszer (Una zoia de perle). 4 nagy és 2 kis gyöngysor (Fili quatro grandi e dui pizoli).2 7 jó misekönyv (missali septe boni). 3 régi misekönyv (missali tre vechy). 4 gyöngyös fejsüveg, dalmatikához való (Quatro coperture da capo de perle da dalmatica). 1 gyöngyös stóla (Una stolla de perle). 1 gyöngy korona (Una chorona de perle). 1 latin misekönyv, új, vörös (uno messale latino novo rosso). 1 szentek történetének könyve (uno libro de la istoria de santi). 3 breviárium (item Briviary tri). 1 breviárium, a mely Larzizago uramnál van (uno Briviario el quale ha messer Larzizago). 2 responsoriumos könyv (Do libri da responsi). 3 zsoltáros könyv (Salterii tri). 9 királyok könyve (Quaderni no ve regum).3 20 szentek könyve (Item quaderni vinti de li santi). <<4 1 Muciolo nyilván = latin modiolus = tálcza, csésze. 2 Minthogy feljebb gyöngyékszerről van szó, ezeket is gyöngysoroknak gondolom ; a szokásos fito di perle helyett itt röviden : filo, többesben fili. 3 Nem tudom, helyes-e a fordítás ? Feltűnő az olasz szövegben a regum latin többes genitivus, a míg latinos alak más helyen nem fordul elő ; de csak így lehetett kibetűzni. (A kéziratban regu áll.). — A quaderno szó a modern olasz nyelvben füzetet, irkát jelent ; a középkori olaszos latin nyelvben így nevezhették a kéziratos könyveket is. 4 L. C. 634 1.