Századok – 1912
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - III. közl. 328
344 FEST ALADÁR. —" FIUME A XV. SZÁZADBAN. Б leltár után ítélve, nem igen találhatjuk dúsgazdagnak a káptalani székesegyház templomkincsét. Színaranyból csak az előoltár néhány kis szobrocskája van ; a többi tárgy ezüst, itt-ott aranyozással. A ruhakészlet (3 karing, 5 miseruha, 8 dalmatika) sem mondható gazdagnak. A főtemplom maga is igen egyszerű és kisméretű háromhajós bazilika, keletnek forduló apsis-szal, oszlopok helyett pillérekkel. Fejlettebb stílű gazdagabb architektonikus d szítésnek semmi nyoma se kint, se bent. Csekély művészeti értékkel bíró harangtornya (a campanile), melynél sokkal kisebb városok (pl. Arbe) sokkal díszesebbeket mutathatnak fel, már a XV. században külön állott a főkapu előtt.1 Ajtaja felett az 1377 évszám olvasható. A templom mellett terült el a köztemető (cimiterium S. Marie)? A többi templomról már nem nyerünk ily részletes adatotokat. Inkább csak keltezéseknél, helymeghatározásoknál szerepelnek az okmányokban. Többször előfordúl a S. Vito temploma.3 a melyet 1638-ban bontatott le a fiumei jezsuita rmdház, hogy helyén megépítse a mai S. Vito templomot. Bauzer Márton jezsuita szerzetes, a ki 1638-ban a fiumei rendház főnöke volt és jelen volt az új S. Vito templom alapköve letételénél, azt írja a régi templomról, hogy a máig is meglevő csodatevő feszület a régi templom előcsarnokában állott ;4 tehát előcsarnokos, tornáczos templom volt. Egyebet nem tudunk az alakjáról. Ez a templom különben, mint a város védőszentjének temploma, igen nagy tiszteletben állott s Fiume diplomatikus egyháza volt. Koronként ünnepies tanácsüléseket is tartottak benne. Az 1530. évi városi statutum szerint itt iktatták be ünnepiesen az újonnan kinevezett császári kapitányokat, a mely alkalommal esküt tettek a statutum megtartására. FEST ALADÁR. 1 nuxta Campanile ecclesie S. Marie«. L. C. 607. 1. 1456. 2 L. C. 529. 1., 1554. év. 3 »Datum in ecclesi < 8. Vitt«. 1449. I. 22. 4 Idézi Kobler i. m. I. 135. 1. —- Bauzer Márton megelőzőleg 1632-ben és 1633-ban a fiumei jezsuita gymnasium praefectusa volt (Hist. Cotlegii Fluminensis soc. Jesu, az illető éveknél). Kéziratban maradt munkája Rerum Noricarum et Forojulensium Narratio, Görzben található.
