Századok – 1912

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A horvát történetírás zátonyai 1

-10 KARÁCSONYI JÁNOS. azon birtokokban is, melyeket a monostor »in diversis locis per Chroatiam« bír.1 1229-ben is a spalatói érsek e monostort »in Dalmatian, Dalmátországban fekvőnek mondja.2 így tehát, a kik legjobban tudták, határozottan állítják, hogy Belgrád-Alba, melyet különben már 1070-ben is és 1097-ben is Albának neveznek.3

Dalmátország határán belül volt. Ellenben a monostor birtokai részben Horvátországban feküdtek. Kétségtelen tehát, hogy bár 955-ben Porphyrogeneta Konstantin idejében Belgrád még a horvát városok közé számíttatott, mégis •egy század múlva elszakadt Horvátországtól és a dalmát városok közé állott. Csekélységnek látszik e történeti átalakulás megállapítása, de látni fogjuk, hogy fontos dolgokra vet világosságot. III. Az eddig ismertetett zátonyokat azonban idővel bizonyára felismerte és kikerülte volna a horvát történetírás, ha nem akadt volna fenn még nagyobb zátonyon, a Tamás főesperest művéhez, a Memoraliehez ragasztott s a horvátok egyezkedéséről szóló toldalékon (appendicula). Ez aztán a nagy akadály ! Bizonyos tekintetben nem is csodálkozhatunk rajta, ha nem ismerték fel horvát testvéreink, mert hiszen nálunk is egy század telt bele, míg kitűnt, hogy Béla király Névtelen jegyzőjének műve tulaj donképen csak szép mese s a Névtelen éppen a honfoglalásra vonatkozó történetből nem tud semmit. A horvátok pedig részletesen még csak nem is kutatták, vájjon szavahihető-e a toldalék? Eleintén megnyugodtak abban, hogy ez is Tamás főesperest műve. Mikor pedig kisült, hogy ez tarthatatlan állítás, azt vitatták, hogy Tamás főesperesttel egykorú, vagy legalább is közeikorú író készítette, még pedig a főesperest művében látható hiány pótlására. Mivel pedig ekként bebizonyult, hogy legalább is 2 század választja ele toldalék készítőjét az állítólagos, 1102-iki eseményektől •és így arról a készítőnek személyes tudomása nem lehetett, sőt 1 Smiőiklas i. m. II. 106. 2 ü. o. III. 311. 3 Racki i. m. 86., 478—79.