Századok – 1912

Értekezések - THOMAŠIVSKYJ ISTVÁN: Adatok II. Rákóczi Ferencz és kora történetéhez. - I. közl. 113

adatok ii. rákóczi ferencz és kora történetéhez. 123 volt, mint ember és mint politikus is. — A magyar történetírók túlon-túl tisztelik meg. Honnan tudja szerző, hogy >>a prímás nagyon udvarias volt« hozzá akkor, a mikor Rákóczi és Bercsényi őt Lowiczban meglátogatták ?1

Hasonlóképpen rosszul írja Thaly, hogy »párnapi ottlétük alatt Rákóczi a prímás rokonszenvét annyira megnyeré, hogy a hadfogadásra szükséges első nagyobb összeget ezen egyháznagy kölcsönözte utóbb számára <*.2 Valami személyes barátságról a kardinális és a fejedelem között szó sem lehetett ; az a pénzbeli segítség pedig, a melyet a prímás 1703-ban adott a fejedelemnek, egészen más indokokból történt, mint a hogy azt a magyar történetírók gondolják. Erről különben még alább beszélni fogunk. SzienyavszJci (Sieniawski)-val való ismeretségük 1701 végén kezdődik, ezért is az, a mit Thaly állít, hogy Bercsényi a Sieniawskiakat már megelőzőleg is ismerte, teljesen alaptalan dolog. Annyi bizonyos, hogy az összes lengyel urak közül a Sieniawskiak tettek legtöbb szolgálatot a magyar ügynek, mindazonáltal korántsem ideális indítékból. A belzi palatinusné Rákóczinak két okból adott segítséget : az egyik az, hogy ő sokáig volt a franczia diplomatiának ágensnője Lengyelországban és a franczia parancsok szerint dolgozott, a másik pedig az, hogy közte és a fejedelem között szerelmi viszony keletkezett. Mindazonáltal a mikor Rákóczi a legnagyobb bajban volt, nem valami nagyon sietett a segítséggel ; Bercsényit fel kellett küldenie Warszawába Bonachoz és tőle kérnie a herczegnőhöz szóló ajánló leveleket és ez csakis akkor állított Rákóczinak rendelkezésére egy csapat katonát. — Hasonlóképen későbben, a mikor XIV. Lajos kijelentette, hogy a Bonactól kiállított váltókat kamatostól téríti meg, nála mindjárt akadt 15.000 tallér a magyar ügy számára. A mint láthatjuk tehát, a herczegnőnek arra való készsége, hogy kedvébe járjon au roisoleil, nagyon közel állott az »üzlet«-csinálás gondolatához. Az igazat megmondva az akkori Lengyelországban (és úgy tetszik egész Európában) az emberek szörnyen pénzéhesek voltak, s e miatt Sieniawskiné is mondhatta Rákóczinak : szeretkezzünk mint a szerelmesek, és úgy számoljunk mint a zsidók. Ezért is nagyot vétett Thaly, a mikor azt írta róla : Annyi tény, hogy e naptól kezdve (t. i. Karácsony ünnepétől 1701) ezen eszes és nagy befolyású előkelő hölgy lőn a lengyel főnemesség köréből a magyar ügynek s Rákóczinak legbuzgóbb és legállandóbb barátjává, mondhatnók : ügynökévé ... s ő és férje valának 1707-ben legmelegebb szószólói a Rákóczi lengyel királyságának.« 3 1 Márki I. 215. 2 Thaly II. 417. 3 II. 427. 9*