Századok – 1912
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A horvát történetírás zátonyai 1
A HORVÁT TÖRTÉNETÍRÁS ZÁTONYAI, 3 A spalatói egyház okleveleiből ismerte egy pár régi horvát király nevét, fel is sorolja azokat, de nem teljesen. Egyszóval a XIII. század előtt történt dolgokat nagyon kevéssé tudja, sőt sokszor határozottan és nagy dolgokban téved. Nevezetesen a XIII. fejezetben Dalmát- és Horvátország határait egész a Dunáig terjeszti ki, pedig az odáig sohasem nyúlt ; a XV. fejezetben Szent-Istvánt Dabral érsek kortársának mondja, pedig Szent-István előbb meghalt ; a XVI. fejezetben Szvinimirt a horvátok utolsó királyának írja s a XVII. fejzetben is azt állítja, hogy Szvinimir halálával az egész királyi család kihalt, pedig oklevelekből kitűnik, hogy ez nem igaz ; Dalmáczia meghódolását (a spalatói hamis oklevelet látván) 1103-ra teszi, pedig két évvel később történt ; a XVIII. fejezetben Crescencius spalatói érsek utódját, Manassest egyszerűen clericus-nak nevezi, pedig már akkor zágrábi püspök volt. Már most az egyedül a történeti igazságot kereső ember így okoskodik : mivel e főesperest a XI. század végétől nagyon távol élt és nagy hibákat követ el, a XI. századbeli állításait nem fogadom el, mert inkább kevesebbet tudjak, mint hibásat. Csakhogy a horvátok ez egyszerű világos okoskodást nem fogadják el, mert épp az itt idézett fejezetek között van a XV. fejezet s abban az a híres és hibás mondat, hogy a horvát püspök joghatósága Tiimintól (Knintől) egész a Dráváig terjedt. Itt van továbbá a XVII. fejezet, a mely szerint Szent-László tulaj donképen csak a Dráva—Száva közét a Vasashegyekig (Alpes ferreae) foglalta el és így az igazi Horvátország nem került a magyarok kezébe. Már most azután hiába mutatunk reá, hogy a főesperest a XV. fejezetben önmagával ellentmondásba keveredik, mert ha Horvátország Knintől kezdve egész a Dráváig a horvát püspök egyházmegyéje volt, hogyan tartozhatott akkor Korbava és a Vasashegyeken túl levő rész egész Zágráb határáig a spalatói megyéhez ? Hiába hivatkozunk Porphyrogeneta Konstantinra, pedig annak a régi Horvátországról nagyon pontos ismeretei voltak és azt csak Modrus vidékéig terjedőnek mondja ; hiába hivatkozunk magára a Vjesnikhaii közölt nyilvánvaló adatokra, hogy Zágrábmegyének a Kulpán túl eső részét is csak 1550 táján 1*
