Századok – 1911

Történeti irodalom - Dorner Béla: Az erdélyrészi szászok mezőgazdasága. Ism. M. S. 728

I TÖRTÉNETI IRODALOM. 729 szok Szászvárostól Daróczig 50,000 házban éltek, II. Endre egy vidékké (Gau) egyesítette az Andreanumban, melyet Dorner kissé bővebben ismertet. Megjegyzi, hogy az Andreanum egységébe a szászok többi vidéke (Medgyes, a Bárczaság, Besztercze, Naszód) csak a XV. században lépett be. Dicséri a szászok gazdasági életének fejlődését ; de mikor azt mondja, hogy a tatárjárásokban (1241., 1252., 1335.) sok kárt szenvedtek, túlzottan jegyzi meg, hogy az állattenyésztő magyarok egy tarisznyával könnyen elmenekülhettek az erdőbe. Talán csak sajtóhiba, hogy a három nemzet 1427-ben szövetkezett egymással ; s helytelen, hogy VI. (sőt sajtóhibából V.) Károly császárt emleget 1711-—1740 közt. Szerzőnk különben nem a történelmi vázlatra, hanem a történelmi eredményeknek, a mai állapotoknak megismertetésére fordítja leginkább figyelmét. A szász falu és népe, az ősfoglalkozások és az állattenyésztés, a birtokviszonyok és a mezőgazdaság s a gazdatársadalmi szervezetek leírásában mindenütt feldolgozza a kínálkozó történelmi adatokat. Ezek után Dorner, a dunántúli magyar, mé'.tán hangoztatja, mint legfőbb óhajtását, hogy Erdélyben a maroknyi magyarság kövesse munkában, szorgalomban, műveltségben a szászokat. Könyvét a történelmi fejlődésre ügyelő magyar gazdák mint nagyon komoly intelmet s mint igen tanulságos olvasmányt fogadhatják. M. S. SZÁZADOK. 1911. .X. FÜZET. 47