Századok – 1911

Tárcza - Laukó Albert: Hírszolgálat a XVII. században 730

TÁECZA. HÍRSZOLGÁLAT A XVII. SZÁZADBAN.1 A meddig az emberiség történetét ismerjük, sohasem hiányzott az emberi társadalmak között bizonyos összeköttetés, melylyel az eszmék átvándoroltak egy másik néphez. Ennek következménye, hogy az ősi műveltség, melynek Babylon-Assvriát és Egyiptomot tekintjük bölcsőjéül, siettette a görögdatin népek művelődését. Az egyes társadalmakon belül is kellett a különböző vidékek lakosai között valamelyes érintkezésnek lennie, különben maga a helyi műveltség sem lehetett volna általánossá. Idővel az érintkezés annyira kialakul, hogy a társadalmi élet főbb mozzanatai, bizonyos időben, az összes alattvalóknak tudomására jutnak ; e körülmény nagyban fejleszti az általános érdeklődést s az állami összetartozás érzését. A szóban forgó mű szerint ilyen eszköz volt Rómában az »Acta diurna«, melyek a polgárságot az év összes eseményeiről tájékoztatták. Chinában volt a King-pao, mely e néven 1351. óta rendszeresen jelent meg s még ma is megjelenik. A középkor hírszolgáltatását a jongleurök, troubadourok, trouverek s a Szentföldön járt zarándokok eszközölték. Hasztalan foglalták volna írásba, a mit elmondtak, mert hallgatóik olvasni úgy sem tudtak. Az igazi újság hírszolgálat a könyvnyomtatás és a reformáczió szülötte. A hírszolgálatot elvégezték eleinte a magánlevelek, melyekhez sok közérdekű hirt csatoltak ; ezek alapján keletkezett később az általánosabb érdekű újság. Könyvünk Relatio és Zeitung néven különbözteti meg a hírtszolgáltató kéziratokat, melyek még a XVII. század elején sem vették igénybe a könyvnyomtatást. A Zeitung az államférfiak tárgyalásai s az egyes fejedelmi udvarok diplomatiai tudósításától vette nevét, 1 A Lamperter-féle kézirati újság ismertetése. Irta : Wagner Vilmos. Kolozsvár, 1911. 8° 105. 1.