Századok – 1911

Történeti irodalom - Teutsch Frigyes: Az erdélyi szászok története. Ism. Müller A. 636

639 történeti irodalom. javára szolgált légyen. E helyett örökös torzsalkodás a sor.-a az erdélyi népeknek, a hol a szász bevándorló, hivatkozva német műveltségére, minden más nemzetiséget lenézett és még mai nap is magánál kevésbbé értékesnek tart. A »tanítómesterség« bizony csak annyira terjedt, a mennyire helységeik szigorú elzárkózottságánál fogva terjedhetett, midőn még a negyvenes években, sőt még 1848-ban is egyik lenagyobb sérelmök a más nemzetiségűek közéjük településének engedélye és jogegyenlősége volt. Már Schwarzenberg herczeg azt feleli 1851-ben a szász egyetemnek, midőn mint kormányzóhoz ama kéréssel járultak elébe, hogy az 1848 deczember 21-iki manifestumot, mely még a márcziusi alkotmány előtt bocsáttatott ki, a megváltozott viszonyok közt is tartaná fönn, hogy »a szászok feladata nem az, hogy elkülönítsék magukat, hanem az, hogy az ország minden részében működve, segítségére legyenek a kormánynak«.1 Majdnem ugyanezt mondotta Virchow annak idején Brassóban, de még határozottabban intvén a szászajkúakat, hogy ne az elkülönítésre fecséreljék erejöket, hanem hogy magasabb műveltségüket teljesen és egészen az itt lakó népek és a haza javára és erősítésére használják föl. Azonban az önzetlen egyesülés helyett, ha nem is nyilt ellenségeskedés, de határozott ellenszenv jellemzi az erdélyi szász népet ; nemcsak a magyarokkal, hanem a székelyekkel és később az oláhokkal szemben is.2 Ez az érzés, sajnos, még ebben a műben is átérzik és szinte bántóan hat a »magyar« meg »ungar« pedáns használata. Itten jegyzem meg a »Kaiser« czím használatát is. Méltán feltűnő, hogy, míg szószerinti idézetekben rendesen a »király« czím fordul elő, addig az általános szövegben soha, és a legjobb esetben »K«-betű rövidítést használ. Még egy feltűnő a nem szászajkú olvasó előtt. A műben hat magyar szó fordúl elő (38. o.) következő helyesírással : »ehetném-ihatnám«, azután »éttem, ittam, jó laktam«, fordítása pedig : »hab gegessen, hab getrunken, habe gut gewohnt /« (! ?) Nagy optimismusra vall a 31. oldalon az a megjegyzés, 1 L. III. к. 308. о. 2 L. 104. о. : »Egy nyilvánvaló volt : a politikailag jogosult nemzet Magyarországon kizárólag a nemesség volt : egy osztály, nem néptörzs. Ezen nemesség pedig magyar, német, szláv, oláh családokból állott, de külső képét a magyar nemes adta meg. Ez II. József kora óta a magyar nemzeti eszmét is képviseli. . . Most, látszólagos demokratikus alakban, mely ügyesen volt kieszelve, megkísértették a nemesség helyébe a magyar néptörzset tenni . . . stb.«