Századok – 1911
Értekezések - PETROVAY GYÖRGY: A máramarosi oláhok 607
a máramarosi oláhok. 625 még egy kenéz sem volt Magyarországon, a XHI-ikban is csak egy-kettő, az is oláhlakta vidéken, a Havaselőn. A magunk állítása bizonyítására felhozunk egy-két esetet a sok közúl. A Dolhay testvérek Szaniszló, János, György és Bogdán 1411-ben királyi adományt szereztek a többek között a máramarosi Konyha falura is,1 a kenéz akkor Maris volt, utóbb 1454-ben az adományosok örökösei Szaniszló fiai Dolhay Ambrus és Mihály, János fia Leordinai Urda Mihály, György fia Dolhay Porkoláb János és Bogdán fia Petrovay Mihály, valamint nagybátyjok Dolhay öreg Mihály tekintetbe véve Maris kenéz unokájának Simon konyhai kenéznek hűségét és hűséges szolgálatait , Konyhát neki, rokonainak és utódainak adományozzák,2 minden haszonvételeivel együtt, oly feltétellel azonban, hogy ezentúl is hűségesen tartozzék nekik szolgálni, ha pedig adománylevelük erejénél fogva a királytól újból megszereznék a Dolhayak Konyhát, akkor tartoznak felét a Konyhay (kenéz-) családnak átadni .és őket megnemesíttetni. Világos ebből, hogy a kenéz szolga volt és nem földesúr Egy másik a Bilkeyekkel történt. Lipcse és Herincse kenézségét ugyanis Lajos király 1350-ben Bilkey Karácson vajda fiainak adományozta,3 bírták is azt háborítatlanúl 1404-ig, a mikor Zsigmond király a két falut az Ürmezeyeknek adományozta, ezek aztán kivetették Karácson vajda fiainak utódait a birtokból. Perre kerülvén a dolog, a Bilkeyek felmutatták Lajos kiiály adománylevelét s beigazolták azt is, hogy ők csak 20 berbécset adtak a királynak évente a két falutól, a királyi seregben pedig egy lándzsással szolgáltak mind ez ideig. Az Urmezeyek ellenben azt mutatták ki, hogy ők Zsigmond királytól nem a kenézséget, hanem a két falu teljes és valódi uradalmát kapták adományba. Erre az országbíró Rozgonyi Simon és bírótársai akként Ítéltek,4 hogy a kenézség a Bilkeyeké maradjon, a királyi jog pedig az Ürmezeyeké legyen, vagyis hogy a Bilkeyek ezentúl a 20 berbécset az Ürmezeyeknek adják évenként, csapatjokba pedig (a mikor országos had lészen) egy lándzsás vitézt állítsanak. Azon állítás is téves, hogy a XVI. században már nem voltak kenézek, erre is felhozhatunk egy igen érdekes esetet, visszaadva lehetőleg az eredeti oklevél magyarságát. A Mihálka-család ugyanis kenézjogon birta Irhóczot, Kornis Gáspár és az ő felesége Dolhay Ilona asszony boldogemlékezetű II. János királytól kérték volt meg az Ilhóczi Mihálka-család Ilhóczon való jószágokat 1 Máramarosi Diplomák a XIV. és XV. századból 166. lap. 2 Máramarosi Diplomák a XIV. és XV. századból 373. 1др. 3 U. о. 29. lap. Az eredeti oklevél jelenleg e sorok írójának ajándékából Lipcsev Ervin kir. főügyész úr birtokában van. J U. o. 185. lap.
