Századok – 1911

Történeti irodalom - Lukinich Imre: Bethlen István támadása 1636-ban. Ism. Pethő Sándor 63

58 TÖRTÉNETI IRODALOM. 63 Menesseben (ménes), feles előtt, Nenyhty (persze Nèmpthy). Előfordulnak e levelekben szokatlan szóalakok is, mint : rajtok -heleit, ispájájok (ispánjok ? tán a májája analógiájára), oros (emberek) ; ő Felsége szadliknekje (bizonyára a Sattelknecht eltorzult alakja). Nagyheflán kérdéses nem lehet ; ez alakban is számtalanszor előfordul ; különben Nagyhöflan, Nagyhöflein. Lunten == kanőcz. Mehe bizonyára a méhefű, hegyi csillány (melissophilon) (393. 1.). A szótárak alapján ismeretlen szók (az itt-ott megjelent pótlásokat nem tekintve) : czultar (241. 1.), márta-fa (212. 1.), fudalot (tárgyeset, 276. 1.), vicemméy (43. 1.), Nyarhütte (mezőváros, 78. 1.), Szára hosakot hozott (85. 1.). Csavagás (228. 1.), és egyéb hájhoz (155. 1.), csak tollhiba lehet. Hogy pedig a 90. l.-on szerző E. Pált nádornak írja, szintén csak tollhibának lehet tekintenünk. A munka második része, a gr. Pálffyak vázlatos életrajza, meglehetősen nyomon követi Reiszig tanulmányát s mivel így bővítve is messze vannak a teljességtől, nem is térhetünk ki ismertetésökre. Ezt kell mondanunk gr. P. János nádor életrajzi vázlatáról is (511—548. 11.), kinek hazafias érzületét, szereplését óhajtotta a f. évben elhunyt P. János gr. megállapíttatni tüzetes életrajzban. Thalynak s Lánczynak e kérdés megvitatására vonatkozó értekezései nincsenenek érintve. Befejezésül a gr. Pálffyak családfáját közli, mely itt-ott eltér a Nagy Iván-félétől ; de arról nem értesülünk, miben s mily alapon történtek változások, bár az életrajzi rész bevezetésében szó esik Albrecht kéziratos monographiájáról. A munkát gondos név- és tárgymutató zárja be. A könyv kiállítása díszére válik a Stephaneumnak. A magas méltóságú, hajlott korú, lelkes írót pedig tisztelet és hála illeti meg buzgó kutatásainak e legújabb eredményeért. DK. MARTON JÓZSEF. Lukinich Imre, Bethlen István támadása 1636-ban. 82 1. Oklevéltár 32 1. Különlenyomat a Századok-ból és a Történelmi Tár-ból. A szerzőt, mint az erdélyi történelem egyik specialistáját, már ismerjük korábbi jeles tanulmányaiból. Jelen dolgozatában kimerítő történetét adja Bethlen István gróf 1636. fegyveres támadásának, mely az öreg olygarcha I. Rákóczi György-ellenes ellenzéki politikának mintegy végső állapota és következése gyanánt ütközött ki. Az u. n. hinta-politikára kén}'szerített erdélyi társadalom történetének egyik érdekes fejezetét írta meg a szerző, kapcsolatba és beállítva a történeti összefüggések ama lánczolatába, melynek politikai lényegén az u. n. transsylvanismus nem egészen tiszta és egyenetlen eszméjének bélyegét