Századok – 1911

Történeti irodalom - Mayer; Theodor: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Fürstenzeit. Ism. –ó –ő 549

550 TÖRTÉNETI IRODALOM. 550 azt, hogy az erre vonatkozó acták Budapesten vannak (15. 1.). Utóvégre is Budapest nincsen a világ végén és a magyar történelemmel foglalkozóknak mégsem lehet mellőzniök az Országos Levéltár anyagát. Mésrészről azonban méltánylással kell elismernünk Mayer igyekezetét, hogy a magyar történetírók véleményét — alighanem azonban csak azoknak német kivonatolását — tekintetbe vette ; sőt mindjárt megkísérli megdöntésüket is. Ki kell azonban emelni, hogy csakis az Einrichtungswerkre vonatkozó részeket, s innen van, hogy érvei a magyar álláspont ellen nem tényeken alapulnak, hanem legtöbbnyire körmönfont okoskodásokon. Egyébként Kolonicsot, kinek az Einrichtungswerk létrejöttét szinte a maga egészében tulajdonítja, középszerű szellemi képességű embernek tartja, de az Einrichtungswerket, az akkori időkkel szemben, a modern szellemet képviselő fölvilágosodott absolutismus elsőrangú documentúrnának. Nem vitatjuk annak lehetőségét, vájjon közepes agyvelő megelőzheti-e egy jó ember-Öltővel saját korát (gondoljuk meg pl., hogy Montesquieu csak azon évben született, mikor az Einrichtungswerket írták), de azt le akarjuk szögezni, hogy az Einrichtungswerknek czélja — még Mayer szerint is — practikus volt, megítélésénél tehát nem lehet irányadó az, vájjon eszmeileg a kor színvonalán áll-e, vagv sem, hanem csakis az, mennyire felelt meg a practikusság követelményeinek. Azaz : megalapította volna-e az Einrichtungswerk a centralismust Magyarországon, ha rajta kivűl eső okok nem akadályozzák meg végrehajtását. A végrehajtást persze olyan értelemben véve, hogy az mindazoknak a tényezőknek közreműködésével történjék, a kiknek a végrehajtáshoz közük van. Mert kormányzási terveket lehet írni utópia formájában is, de ez nem gyakorlati politikusnak a mestersége, itt pedig a török alól megszabadított Magyarországnak kormányzásáról volt szó. Mavert azonban nem érdekli ez a. thema s azért nem is fejtegeti. Megelégszik azon való bámulatának kifejezésével, hogy Magyarország az Einrichtungswerk által ajánlott reformokat nem fogadta rokonszenvvel, pedig ezeknek következménye az ország jóllétének emelkedése lett volna. Elfeledi azonban egyszerre azon korábbi megjegyzését, hogv a jóllét emelése elsősorban azért volt a központi kormány czélja, hogy ez által hazánk adózási képessége emelkedjék. És Mayer nem is fogja megérteni a magyarság ellenkezését a tervezett reformmal szemben mindaddig, míg a saját külön milieu-elmélete mellett megmarad. Mert igaz ugyan, hogy az Einrichtungswerk eszméinek megokolása a bécsi udvarnak az absolutismusra való hajlandósága, de ez nem magyarázat Magyarországra nézve, mert régi igazság, hogy