Századok – 1911

Történeti irodalom - Mayer; Theodor: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Fürstenzeit. Ism. –ó –ő 549

TÖRTÉNETI IRODALOM. 551 államférfiak nagyságát csak azon eszmék adják, melyek a gyakorlati életben is megvalósulnak. Hogy az Einrichtungswerket készítő aldeputátió kevésbbé volt absolut hajlamú, mint maga az azt fölülbíráló főbizottság (ennek jelentését mellékletben közli a könyv), nem azt igazolja, hogv az Einrichtungswerk szerkesztői olyan dühös magyarbarátok lettek volna, mint a hogy azt a munka többször hangsúlyozza, hanem csak annyit mutat, hogymivel az albizottság tagjai a Magyarországon alkalmazott főméltóságok közül is kerültek ki. jobban ismerték, milyen fokig lehet Magyarországon érvényre juttatni a centralisatiót. A magyarbarátság hangsúlyozásánál még kevésbbé megokolt szerzőnek azon való sajnálkozása, hogy a magyarok nem voltak megelégedve a német és a rácz telepeseknek adott kedvezményekkel, holott ezek az elnéptelenedett Magyarország benépesítését czélozták. Nem tudom, milyen kitörő örömmel fogadna Mayer egy olyan ajánlatot, a mely a valami ok miatt egyszer elnéptelenedő Alsó- \usztriát csehekkel próbálná ismét népessé tenni. Ha ezt egvszer megérné, alighanem alaposan megértené a XVI1. századbeli magyar tusakodást a rácz telepes ellen. Ugyanezen szempont alá tartozik az a megjegyzése is. hogy az Einrichtungswerk kevésbbé volt magyarellenes és absolutismusra hajló, mint Montecuccoli és mások reformtervezetei, melyek az Einrichtungswerket. megelőzték. Ez lehet igaz is, lehet nem igaz is, de annyi tény, hogy egy lépéssel se hozza közelebb az Einrichtungswerket a magvar alkotmány szelleméhez. Nem szívesen tesszük, de inog kell vallanunk, hogy Mavernek az Einrichtungswerk practikus értékét vitató fejezetének megokolását is vissza kell utasítanunk. Azt állítja, hogy a reformok értékes voltát semmi se bizonyítja jobban, mint az, hogy a bennük levő eszméket későbben maga a magyar országgyűlés valósította meg. Bocsánat, ez nem az Einrichtungswerk érdeme, még ha így is lenne, hanem a magyar országgyűlésé, mely az eszmét elfogadta. Azután meg maga Mayer citálja Marczali fejére, a ki azt mondja, hogy a Rákóczi forradalma szabadította k'i Magyarországot az Einrichtungswerk által "»kozott végveszélyből, hogy az Einriehtungswerknek ilyen nagy hatást tulajdonítanunk nem lehet, mert azt mindjárt megadása után >>a levéltárakba dugták« (98. 1.). Nincs valami különösebb okunk az ilyen állítás lehetősége ellen tiltakozni, de ha ez igaz, a benne foglalt eszmék keresztülvitelét nem lehet az Einrichtungswerk hatásának tulajdonítanunk. De nem is mentek azok és úgy keresztül, s' az J 715. és 1722—23-iki országgyűlések éppen az ellenkezőt mutatják. A nádori állás megmaradt, sőt a kormányzat élére került, a katonaság rendezése egészen más elvek szerint ment végbe,