Századok – 1911

Értekezések - GOMBOS F. ALBIN: Történetünk első századaiból. - I. közl. 497

TÖRTÉNETÜNK ELSŐ SZÁZADAIBÓL. 505 megvalósította : rendet teremtett a pártoskodó birodalomban. Néhány év multán olyan hatalom van a kezében, mint Nagy Ottónak. Politikájának szálai keletfelé Lengyelországtól hazánkon keresztül Konstantinápolyig szövődnek. Hogy Magyarországgal szemben határozottan hódító tervei voltak, azt tettekkel bizonyította s hivatalos történetírója, az egykorú német Vipo, nyíltan meg is mondja.1 Konrád szándékai nem maradtak titokban a magyar udvar előtt sem. Erre mutat, sőt talán már túlságosan is nagy óvatosságra, de minden esetre bátorságra s a háborútól való nemfelésre mutat rá Konrád követének, Werner strassburgi püspöknek az esete.2 Konrád ezt méltán kihívásnak vehette volna, de otthon ekkor még nem volt minden rendben. De Szt. István sem látta jónak az »Ostarrichi« előre tolt határait háborgatni. Ezt már elveszettnek tekintette s a közhangulatot — úgy látszik — azzal akarta megnyugtatni, hogy a lengyelek rovására a szintén előre tolt s határozatlan morva határokon tett foglalásokat. A mikor Konrád a német nagyok beleegyező jóváhagyásával a saját fiát szerencsésen beleültette a bajor herczegségbe, egy nagy lépéssel közelebb jutott a Magyarországot illető czéljaihoz. Ámbár Gézának, majd Szt. Istvánnak évtizedeken át tartó békességes, sőt béketűrő viselkedése fölötte megnövesztette a németek vakmerőségét s minden esetre Konrádban is ez keltette fel különösebben a hódítási vágyat : a háborút mégis az egész nemzet érdeklődése mellett akarta viselni. Es sikerült is neki azt nemzeti, sőt némileg a kereszténység ügyévé tenni, a mennyiben látszatra a Szentszéket is pártjára kényszerítette.3 1 Viponis Vita Chuonradi imp. с. 26. : »Imperator tarn munitum regnum fluviis et silvis intrare non valens, niultis tarnen praedationibus ineendiis circa terminos regni iniuriam suam satis ulciscens, reversus est, volens tempore oportuniori cepta sua peragere.« — De milyen iniuria-ra gondol Vipo, a mikor ugyanő — mint alább látni fogjuk — tisztán megmondja, hogy a németek kezdték a háborút ! ? 2 Viponis Vita Chuonradi imp. с. 22. (M. G. SS. XI. 267.) Részletesen elbeszéli a püspök esetét. — Hcrim. Áugien. (Chronieon. Ad ann. 1027. M. G. SS. V. 120—121.) a követséggel kapcsolatban nem említi, hogy Wernert nálunk kellemetlenség érte volna. Vipo egy kissé talán ki is színezi a dolgot, ámbár egy szóval sem említi, hogy Konrád ezt a háború okának tekintette volna. L. m. Bresslau (i. m. I. 234—236.) megjegyzéseit. Azonban nem valószinű, hogy a magj-arok Werner konstantinápolyi követségének várható, veszedelmes következményeitől ijedtek volna meg. Inkább arra gondolhatnánk, hogy a püspök itt is valamiféle missziót kívánt betölteni. 3 Liber Bonithonis (Bonizonis) Sutriensis episcopi ad Amicum. Lib. IV. Oefelius, Scriptores Herum Boicarum. II. 801. Ennyit elfogadhatunk a sutrii püspök tudósításából.