Századok – 1911

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Thaly Kálmán emlékezete 481

THALY KÁLMÁIÍ EMLÉKEZETE. 493 sem készítette annyi szeretettel és gonddal, mint ezt, a melyről jogosan hitte, hogy az apák honszeretetre, fenkölt, nemes gondolkozásra buzdító olvasmány gyanánt adhatják fiaik kezébe. Sokszor kérdezték már, miért nem adott ilyen olvasmányt a fejedelemnek egész életéről ? Erre azt felelte, hogy Rákóczi életének derekát sokan leírták, ő maga is 15—20 kötetben tárgyalta s így meglehetősen ismeretes. Az utolsó szakaszt, a dicsőségben és csalódásban gazdag pálya tragikus befejezését, az emigratio korát viszont lélekemelő és szívreható módon Mikes és Saussure örökítették meg. Bercsényi életrajzába Thaly a fejedelmét is beleszőtte ; s midőn látta, hogy ezt évekig tartó szembaja s politikai elfoglaltsága miatt be nem fejezheti, ő sürgette legjobban, hogy társulatunk megírassa a fejedelem életrajzát. Csodával határosnak tartotta a szabadságháború gyors terjedését. Annak egyes részleteit, pl. a nagyszombati, győrvári harczokat (1869), a koronczói csatát (1889—1890), a szomolánvi (1892) s a trencséni ütközetet (1897) kiváló hadtörténelmi tanulmányokban írta le. Tőle kaptuk Rákóczi hadserege szervezetének, fölszerelésének, létszámának első világos áttekintését. Azon hetedfél év alatt, a melyet (1869—1875.) a honvédelmi ministeri umban mint titkár, majd osztálytanácsos töltött, kurucz példákkal hatott a magyar katonai műnyelv fejlesztésére. Történetírói munkásságának legnagyobb jutalmát látta abban, hogy midőn a parlamenti békét egy megható felszólalással (1903. márczius 10.) helyreállította, az ennek emlékére vert érmen tisztelői őt nemcsak a béke szerzőjének, hanem a harczok írójának is nevezték. Halála évében is rajta volt, hogy újra alakuljon az Akadémia hadtörténelmi bizottsága, melynek azelőtt is egyik legmunkásabb tagja volt. A hadtörténelemben nem a puszta eseményeket, hanem a hadmúködések vezetésében nyilvánuló szellemet s tényezőik állapotát kutatta és bírálta. Odaszámította a művélődéstörténelemhez, a melynek kurucz korszakát először tanulmányozta behatóan. Az irodalom, iskolák, művészetek, gazdasági élet, társadalmi állapotok, intézmények, erkölcsök, szokások, viseletek, babonaságok adataira is figyelmeztette olvasóit, hogy necsak a katonai és politikai szempontokra ügyeljenek. De Rákóczi égből kitört lelkét irodalomtörténeti tanulmá-