Századok – 1911

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Thaly Kálmán emlékezete 481

492 DR. MÁRKI SÁNDOR. is helyeselte Rákóczi felfogását, hogy ezek a szabadságharczok csodás arányú időközökben következtek egymásra s úgyszólván egymást folytatták. Azért nyomatta ki egy kötetben Bocskay István leveleskönyvét (1874) s azért gyűjtötte egybe három kötetben Thököly Imrének s néhány hívének naplóit, emlékezetes írásait, leveleskönyvét (1868—1896). Harmadik feladatának Thaly az adatok rendszeres és tudományos féldolgozását tekintette. Ezt a feladatát több irányban és műformában teljesítette. Már első tudományos munkáját, Bottyán János tábornok viselt dolgait is, életrajz alakjában írta meg (1865). Művét a Budapesti Szemle irodalmi alak és szerkezet tekintetében gyöngének találta, sőt elfogultságról, kritikai érzék hiányáról vádolta. Az életrajz azonban, még abban az esztendőben, második kiadást ért s a fiatal tudós, mint kurucz történetíró, egyszerre népszerű lett. De hiában remélte, hogy Rákóczi főbb hadvezéreinek tervezett életrajzgyűjteménye számára négyszerte bővebben írhatja meg Bottyán életét. Már az is nagy dolog, ha tudományos könyv nálunk második kiadást ér ; a harmadik kiadás csodájában Thaly Bottyánja sem részesült. Ellenben szintén két kiadásban jelent meg (1880 és 1905) Ocskay László életrajza, melyet még kéziratban mutatott meg rokonának, Jókai Mórnak, hogy regényt írjon belőle. Ekkor már javában dolgozott élete legnagyobb művén. A Bercsényi-család történetének három első kötete meg is jelent (1885—1892), de az 1706. évvel félbenmaradt. Ez annál nagyobb veszteség, mert — mint egy bírálója megjegyezte — »biztosra vehetjük, hogy Rákóczi Ferencz idejében a kortársak közül senki sem ismerte annyira hazánk viszonyait, mint a fáradhatatlanúl kutató Thaly«. A szabadságharcz összefüggő történetét ebben a munkában kívánta nyújtani. A második és harmadik kötet már nem is családtörténelem, hanem Bercsényi Miklós életrajza, II. Rákóczi Ferencz szabadságharczának első részletes leírása. A negyedik nagy életrajz Kosztolányi Jávorka Ádám ezredesről szól (1888) s odáig teljesen ismeretlen adatokat közölt az emigratio történetéből. Magának II. Rákóczi Ferencznek csak ifjúságáról írt egy igen kedves és értékes könyvet, mely két év alatt (1881—1882) két kiadást ért, sőt francziáúl is megjelent. Talán egy munkáját