Századok – 1911

Tárcza - – –: Lánczy Gyula (1850–1911.) 149

150 TÁRCZA. foglalkozott. Ily tárgyú tanulmányaival vonta magára a mult század 70-es éveinek végén a figyelmet úgy a napi, mint az időszaki sajtóban. Rövid ideig tartó hivatalnokoskodás után a politikai pályára lépett, képviselőséget vállalt, s mint ilyen a publicistika terén fejtett ki nagyobb munkásságot. A 80-as évek derekán visszavonult a politikai pályáról, felhagyott a publicistika művelésével és kizárólag a történettudományra adta magát. Történeti tanulmányokkal már előbb is foglalkozott, épp politikai és publicistikai tárgyú tanulmányai vitték őt mindjobban a történet tanulmányozására, a melynek aztán egész életét szentelte. 1886-ban neveztetett ki a kolozsvári tudományegyetemre az egyetemes történet tanárává, a honnan 1891-ben a budapesti tudományegyetemre, a középkori egyetemes történet tanszékére neveztetett ki, melyet haláláig töltött be. Kolozsvári tanárságát megelőző időből Lánczv Gyula tollából sűrűn jelentek meg publicistikai és általános irodalomtörténeti dolgozatok. Ilyenek voltak a Literarisebe Berichte aus Ungarn 1877. évfolyamában megjelent terjedelmes tanulmánya a politikai reformeszmék fejlődési történetéről Magyarországon, melyben az 1825—47 közti évek politikai reformtörekvéseit tárgyalta, ilyen a keleti válság és az alkotmányosságról szóló czikke, melyben a parlament illetékességét és befolyását külügyi kérdésekben taglalta. A Buda [testi Szemlében 1880-tól kezdve több politikai tárgyú tanulmánya jelent meg. A választási kérvény tárgyalásáról Angliában, Adalékok alkotmányunk reformkorszakához, Tanulmányok a felsőbb oktatás reformjának kérdéséhez, melyet később még egy tanulmánya követett a harmadik egyetemről és ugyancsak a felső oktatás reformjáról. Közben jogi és sociologiai tanulmányokkal is foglalkozott; utóbbiak közül a faluközösség eredetéről, előbbiek közül a közigazgatási bíráskodás szervezetéről szólót említjük meg. Az utóbbi kérdésre 1894-ben még egyszer visszatért a Magyar Jogászegyletben tartott felolvasásában. Történettudományi dolgozatai tulaj donképen i szaktárgya az egyetemes középkori történet mellett a hazai történetre is kiterjedtek. »Széchényi Pál kalocsai érsek és a magyar nemzeti politika« czímű értekezesét a Magyar Történelmi Társulat 1882-ben a Bay Ilona-féle pályadíjjal tüntette ki. Értekezése Széchényi Pál szerepét a Rákóczi-fölkelésben a rendes felfogástól eltérőleg mutatta be, és hosszabb polémiára adott okot Thaly Kálmánnal a Rákóczi-kor történetírójával, kinek bírálatára >>Eszmetöredékek a Rákóczi-féle fölkelés történetpolitikai jelentőségéről« cz. értekezésével felelt. A kuruezkor költészetének egy külön tanulmányt szentelt, valamint írt Kazinczvról és Guzmicsról, báró Kemény Zsigmondról is. Az 1898-i hágai nemzetközi történelmi congressuson a Hunyadiak Corvin hevéről tartott felolvasást, melynek megírására egy angol historikus-