Századok – 1911

Tárcza - – –: Lánczy Gyula (1850–1911.) 149

TÍ.RCZA. 149 de egyenesen a »germano-anthropocentrikus« világfelfogásig, a mi annyit tesz magyarul, liogy a világ kulturfejlődésének koronája egy — német tudós ! Es ha tetszik, kaczaghatsz a fölött, hogy lám, a természettudós is csak a maga subjectiv világát tárja eléd. De ha történetesen czáfolatot keresnél, óh akkor sem kell Nordautól eltávo­lodnod. Csak lapozz bátran a Sinn der Geschichte fejezeteiben és meglátod, hogy Nordau maga hivatkozik »az értelemnek büszke és félelmes előjogára« (das stolze und furchtbare Vorrecht der Ver­nunft). Az istenhit elleni támadásban aztán kiméletlen Nordau. ötlet sziporkázik, szellem pezseg minden sorában. Persze az régi bűne minden ötletes embernek, hogy egy ötlet hatása kedvéért felál­dozná az egész világot. Hegel, Szt. Ágoston deresre kerülnek. (Ez a jámbor afrikai püspök bizonyára sohasem hitte volna, hogy valaha történetírói babérokat fognak letépni a homlokáról !) Conclusiója pedig az, hogy nagy szegénységi bizonyítványa az emberiségnek, hogy még mindig hisz az istenben. Még mindig 1 Hiszen azokkal a kevesekkel szemben, a kik talán megnyugvást találnak a tudomány­ban, milliárdjai állanak azoknak, a kiknek lelki szükséglet a hit és azt az eszmét, a mely milliókat és milliókat boldogít, még akkor sem szabad a sárba taposni, lia az az eszme csak — ábránd ! Voltaire írja Henrik porosz berezegnek : »Ha isten nem léteznék, ki kellene őt találnunk, azonban az egész természet azt kiáltja felénk, hogy létezik«. A gondolatszabadság korszakában nem lehet észrevételünk az ellen, lia valaki a maga contemplativ világában arra az eredményre jut, hogy megtagadja az istent. Habeat sibi ! De az atheismus pro­pagandája ellen súlyos aggályaim vannak. Tartok tőle, hogy az, a ki a millióknak elrabolja az istenét és hitét, gonoszabbul bánik velők, mint a középkori parasiták. Es bizonyos az, hogy ezt legkevésbbé várja az emberiség a mély érzésű Nordautól, a ki még a Sinn der Geschichte végére is oly megragadó, oly bensőségteljes apologiát. tudott írni az — emberszeretetről. DR. GÁBOR GYULA. LÁNCZY GYULA. 1850—1911. A magyar történettudományt súlyos veszteség érte dr. Lánczy Gyulának f. évi január hó 17-én bekövetkezett elhunytával. Halála érzékeny veszteség a Magyar Történelmi Társulatra is, melynek választmányában az elhunyt 1899. óta foglalt helyet. Lánczy Gyula tudományos pályája kezdetén a politikai tudo­mány, a publicistika és általános irodalmi kérdések művelésével

Next

/
Oldalképek
Tartalom