Századok – 1911

Történeti irodalom - Horvát Károly: VIII. Kelemen magyar- és horvátországi hadi vállalatai. Ism. Krajnyák Edvárd 129

138 TÖRTÉNETI IRODALOM. jelentése szerint VIII. Kelemen pápa e két expeditióra több mint másfél millió aranyat költött. Mindezen óriási pénz- és emberáldozat s a vállalkozás sikertelensége nem volt képes a pápát törökellenes politikájától eltéríteni. A III. hadivállalat. A pápa eddigi erőlködésének sikertelenségét nagyrészt a nyugateurópai nemzetközi viszonyok okozták, különösen IV. Henrik franczia király meg a Habsburgok hatalmi versengése. A szerző röviden jelzi, mimódon iparkodott IV. Henrik a Habsburg-ház hatalmát a protestánsok, a lengyelek, a törökök segítségével gyengíteni. Ez keresztezte a pápa politikáját ; azért ez minden áron iparkodott a nyugateurópai fejedelmeket kibékíteni, másrészt pedig kis könyvek egész sorozatának kiadásával a közönségre hatni. Czéljuk volt a pápa törökellenes politikájának igazolása s népszerűsítése. E gyűjteményből kivált az a könw, a melyet a velenczei Soranzo 1598-ban Ferrarában kiadott s VIII. Kelemen pápának ajánlott volt, »az átkozott muszloman secta megsemmisítése« körül szerzett érdemeiért. A szerző pontos adatok alapján hű rajzát iparkodik adni a török császárságnak. E mű elérte czélját. Két év alatt három kiadást ért el. E műből kitűnik, mennyire fáradozott a pápa a balkán népek felszabadítása körül, mily közömbösen viselkedett e tekintetben Európa, mennyire paralizált Velencze minden ilyen kísérletet. Ily ker. ligának egész tervezetét hozza a könyv. A velenczei signoria meghökkent e mű esetleges hatásán saját területén. A szerzőt örökös számkivetésre ítélte s a kapható példányokat a könyvkereskedésekben összevásároltatta ; a pápa viszont Soranzót védelmébe vette. Nagyon megörült a pápa, mikor 1601 május havában követség jelent meg Perzsiából Rómában, melynek czélja egy törökellenes liga megteremtése volt. A pápa nagy fénynyel fogadja s az ünnepségek egész sorozatát rendezi számára. Ugyanebben az ügyben már februáriusban két jezsuitát küldött követekül a perzsa sahhoz s most már nagy reményre gerjedt, hogy megvalósul kedvelt gondolata, egy törökellenes liga létesülése s hogy a követségnek egyengesse az útját, ajánló leveleket adott neki az egyes fejedelmekhez. Az 1598. és 1599. évi hadi események és sikertelen békealkudozások elbeszélése után a szerző áttér az 1600. évi hadi vállalatokra s kiemeli Kanizsának okt. 20-án bekövetkezett elestét. Evvel megnyílt a török előtt az út Stájerországba, a tatár lovasság büntetlenül fosztogathatta a Dráva és Mura mellékét. A menekülő lakosság félelemmel töltötte el a szomszéd osztrák tartományokat.