Századok – 1911

Történeti irodalom - Horvát Károly: VIII. Kelemen magyar- és horvátországi hadi vállalatai. Ism. Krajnyák Edvárd 129

139 TÖRTÉNETI IRODALOM. A pápa igen szívére vette a ker. hadsereg e kudarczát. Habár tettleg nem vehetett részt a hadjáratban, de diplomatiai úton nem szűnt meg tervén munkálkodni s folyton fenntartotta a balkáni keresztényekkel való összeköttetését. Az apostoli visitátorok — az illető nép fiai lévén •— ébren tartották a felkelés és a török iga alól való megszabadulás gondolatát. Éppen 1600. évben szó volt a dalmácziai Klisza visszahódításáról és az albánok felkeléséről. E körül fáradoztak Besarion herczegovinai és Stefanski püspökök. A furfangos, önző Velencze éber szemmel tartotta működésüket s lehetőleg keresztezte útjaikat. Még egy jezsuita collegiumnak Cattaroban való felállítását is gyanúsnak találta s megtiltotta, s a bari (antivarii) érseknek buduai szent beszédeit is ellenőriztette. Azonban a pápa nem mondott le a reményről, hogy megnyeri az önző signoriát. VIII. Kelemen Kanizsa eleste után egy keresztes hadjárat gondolatával foglalkozott, azonban csakhamar meg kellett győződnie, hogy az európai nemzetközi viszonyok lehetetlenné teszik kivitelét ; e helyett elhatározta, hogy újra segédhadat küld Ferdinand főherczegnek Kanizsa visszahódítása czéljából. Már januárius végén kezdett csapatokat toborozni, csak a pénz kérdése okozott neki nagy gondot, mert új adókkal kellett alattvalóit megterhelni. A spanyol-franczia béke (Lyon 1600.) hírére Rómában a spanyol király és a toszkánai nagyherczeg segédcsapataira is számítottak. Máj. 15. ugyancsak Aldobrandinit nevezi ki VIII. Kelemen új hadserege fővezérének, Serra Jakabot pedig pápai biztosnak. A császár Harrach Károlyt küldte Italiába, hogy utazza be az italiai udvarokat s kérje fel a hadjáratban való közreműködésre. A pápa hajókon szándékozott szállítani seregét Anconából Fiúméba, hogy onnan Zágrábba vonuljon, a hol csapatszemle lenne. Ennek keresztülvitelére a pápai fővezér Ferdinánd főherczeghez fordult s azt kívánta tőle, hogy biztosokat küldjön Bakar (Buccari), Fiume és Trieszt kikötőibe, a kik gondoskodnának a sereg elszállásolásáról, élelmezéséről, elkisérnék azt Zágrábig. Ott gondoskodjanak jó lakásokról, lövő- és ostromszerekről és szemeljenek ki két helyet katonai kórház felállítása czéljából. A főherczeg és udvara örömmel vették ezt tudomásul és készségesen ígérték meg közreműködésüket. Rómában abban a reményben ringatták magukat, hogy a spanyol király a török ellen küldendő csapatait Aldobrandini alá rendeli, azonban május végéig felelet nem jött Madridból, mikor a pápai hadsereg, körülbelül 10.000 ember 6 ezredessel s 3 őrnagygyal, Anconában készen állott az elindulásra. Ott termett jun. 2-án Aldobrandini, hogy előkészítse a sereg átszállítását, biztosokat küldjön a túlsó kikötőkbe a sereg partra szál-