Századok – 1911

Értekezések - IVÁNYI BÉLA: Két középkori sóbánya-statutum. - II. közl. 98

KÉT KÖZÉPKORI SÓBÁNYA-ST ATÜTÜM. 107 Ezzel az 1435. évi sóbányászati szabályrendelet pontjait nagyjában ismertetve, áttérünk a II. Lajos-féle szabályrendelet ismertetésére. II. A milyen szűkszavúan nyilatkozik a maga létre jöveteléről az 1435. évi statutum, annál bővebben beszél erről az, a melyet II. Lajos király 1521 február 17-én Budán adott ki (eredetije Dés város levéltárában, 112. szám alatt őriztetik), az erdélyi sóbányák jövedelmezőségének emelése érdekében, a melynek kiadására a királyt az 1521. évi XVII. t.-cz. hatalmazta fel.1 E szabályrendelet bevezető részében előadja a király, hogy a török az ország határait erősen veszélyezteti és fenyegeti, úgv hogy az ország védelmére minden rendes és rendkívüli jövedelmet fel kell használni. Midőn pedig az országtanácscsal arról tanácskoztunk, — mondja a király — hogy az ország jövedelmeit miként lehetne szaporítani, arra az eredményre jutottunk, hogy a sójövedelem helyes kezelésére kell súlyt helyeznünk, mert a kezelés eddigi módja ránk és az egész országra nézve káros volt (maga az idézett felhatalmazó törvény kimondja, hogy a király az erdélyi sóbányákból »adliibita provisione et diligentia bona centum circiter millia florenorum annuatim habere potent«)? ennélfogva új alapokra fektettük az erdélyi sóbányák jövedelmének kezelését és ezen kezelési módozatokat pontokba foglalva, miheztartás végett Erdély és Magyarország összes lakosainak tudomására hozzuk. A szabályrendelet létrejöttének oka tehát az ország zilált pénzügyi viszonyainak megjavítására irányuló törekvés volt. A köztörténelemből tudjuk, hogy a XVI. század elején, évek hosszú során át, mondhatni minden követ megmozgatott a központi hatalom, hogy a fenyegető török veszedelem ellen a végvárak megerősítésére pénzt hajtson fel, a mely törekvés azonban a nemzet közönyén és sok egyéb okon minduntalan hajótörést szenvedett. A veszély közeledtével persze mind nagyobb és nagyobb lett a fejetlenség és a kapkodás, ennek a kapkodásnak szülötte ez a szabályrendelet is, mely egyéb intézkedésekkel együtt az ország bekövetkező pénzügyi züllésének akarta elejét venni, de már ekkor az ilyen rendeletek nem sokat lendítettek a kincstár sorsán és a mind jobban elharapódzó züllés az egyéb okokkal együtt Mohácshoz juttatta hazánkat. Mint II. Lajosnak legtöbb rendelete, úgy ez is, az életbe, 1 Kovachich : Sylloge Decretorum comitialium I. k. 296. 1. 2 U. o.