Századok – 1911
Értekezések - GÁBOR GYULA: A somogymegyei Répás-kerület története - I. közl. 81
A SOMOGY MEGYEI RÉPÁS-KERÜLET TÖRTÉNETE. 89 birtokok is Zrinyi Ádám halála után ob defectum seminis. Hasonló sors érte a Nádasdyak kezén volt részeket is. A Répás districtus többi — nagyobb — részét a neoacquistica commissio juttatta a kincstár kezére. Megtörtént ugyanis, hogy Somogymegye a bizottság által reá kirótt hadisarczot nem tudta megfizetni és ennek következtében az egész vármegye (integer comitatus) a kincstár kezére szállott. Miután pedig akkor még a vármegye adólajstromai és egyéb iratai szerint a Répás kerületnek jogilag Somogymegyéhez való tartozandóságát senki kétségbe nem vonta, a fiscus kezébe jutott a megye integráns részét képezett Répás is. A kincstári kezelés alatt ezeknek a területeknek Nagy György volt a bonorum administratora. Ez a Nagy György tiltakozott a horvátok jogtalan foglalása ellen, de eredménytelenül. Hogy tehát megkerülj ön legalább a veszett fejszének a nyele, meghagyta Nagy György a confiniariusoknak a Répást, de csak —árendában.1 Fizették is a censust a horvátok, míg Nagy György uram élt, de mikor ő meghalt, beszüntették ezt is. Somogymegye közönsége azután mégis megfizette a neoacquistica commissio által reárótt sarczot2 és a vármegye visszakerült a fiscus kezéből, de a derék horvát confiniariusok már jól érezték magukat a Répáson és hallani sem akartak többé arról, hogy visszabocsássák. Most már komolyan neki látnak Somogymegye rendei a sérelmük orvoslásának. Az országgyűlés elé viszik az ügyet.3 Az országgyűlés egyszerű határpert lát az ügyben és megalkotja az 1715 : XL. t.-cz.-et, mely a jogvita megvizsgálását és vég-1 Az 1722. nov. 8-iki tanúkihallgatás adatai. A jegyzőkönyv eredetije Somogy megye levéltárában. 2 Az erre vonatkozó diploma Somogymegye levéltárában őriztetik. 3 Az 1708—1715. évi orsz. gyűlés gravamenei (Muz. Fol. Lat. 564.) Gravamina, undecima conditio, utolsó pont. (32. lap.) »Differentias porro et controversias, quae occasione metarum per decursum Dravi comitatuum Siimegiensis et Baranyiensis nec non regni Sclavoniae incolas inter et possessores exortae essent et vigerent, per dominum palatinum revidendas, finaliterque decidendas admittere dignetur eadem majestas vestra sacratissima, humillime instant regnicolae.« (és Fol. Lat. 588. 46/a 1. u. ott.) — Acta Diaetalia 1709—1715. (Muz. Fol. Lat. 588.) Kesolutio. 44. pont. (12/b 1.) »Metarum ad Dravum situatarum ibidemque inter comitatus et comitatus controversarum per palatinum regni tempore pacato fienda revisio et secundum iustitiam subsequenda decisio aplacidatur.« Bécs 1709. május 28. —(1. még Akad. M. Jog. F. 22/i. 579. 1.) —• A resolutiora a rendek replicája. (93,/a 1.) »Ad 44. tum et quintum. Pro benigna maiestatis vestrae sacratissimae horum punctorum aplacidatione, demississimas status et ordines agendo gratias, pro reali eorum effectuatione, humillime supplicant.« A replicára 1710 febr. 10. Resolutio (128/a 1.) »Ad 44. tum. Velut benigne et procontento, ftatuum et ordinum resolutis nihil superaddendum.« Az erre adott válaszban (141/а 1.) «Ad 42., 43., 44., 45., 46. Demisse acceptant regnicolae. Complanatum est.« (L. még Akad. M. Jog. F. 22/i. 862. 1.)
